A nép ellen dolgozik a hazai ellenzék és gátlástalanul támadja azokat az embereket, akik a koronavírus elleni védekezésben játszanak kiemelt szerepet, most azonban túl messzire ment – jelentette ki Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában. A kormányfő hangsúlyozta: a rezsicsökkentés politikája mellett ki kell tartani.
A műsor legfontosabb momentumai:
A miniszterelnök az ellenzéki támadásokra reagált a Kossuth Rádiónak adott interjúban, miután a baloldal a járványkezelés miatt folyamatosan kritizálja a kormányt. „Nehéz szakma a mienk, közfigyelem irányul ránk, ha az ember nem jó formába önti, amit szeretne elmondani, hibát követ el. Most azonban túl messzire ment az ellenzék” – hangsúlyozta Orbán Viktor a rádióban. Mint mondta, nem szabad úgy akarni a hatalmat – a baloldal esetében erről van most szó –, hogy közben a nép ellen teszünk.
Rámutatott: a víruskezelés során az operatív törzs, az orvosok, rendőrök, katonák, miniszterek, azért dolgoznak hajnaltól kezdve, hogy megmentsék az embereket, nem érdemlik meg, hogy támadják őket. Az orvosok sem ezt érdemlik, az ápolónők sem – tette hozzá a kormányfő.
Tudom, hogy választás lesz, de a vírus kérdését ki kellene vonni ebből, és együtt dolgozni.
A kormányfő szólt a Magyarországon elérhető vakcinákról és azok számáról is. Leszögezte, „a magyar emberek biztonsága, minden döntésünket ez vezérel”. Megismételte, az omikron-variáns gyorsan fertőz, gyorsan terjed, de kevésbé veszélyes, mint az előző változatok. Hozzátette ugyanakkor: élethalálkérdésről van szó, ezért a legfontosabb, hogy legyen elég vakcina itthon.
Emlékeztetett: bár a kormány a járvány alatt jelentős ráhagyással dolgozott a vakcinabeszerzések során, az oltóanyagoknak van egy, a gyártó által előírt lejárati szavatossága, így csak bizonyos pontig van hatékonysága. Ezért – mint mondta – úgy döntöttek, hogy bizonyos mennyiségű vakcinát elajándékoznak azoknak az országoknak, akiknek a gazdasági helyzetükből kifolyólag, vagy az alacsony átoltottság okán nagyobb szükségük van rá, mint Magyarországnak.
Elajándékozzuk. Először a térségben, vagy máshol, hogy megmentsünk világszerte embereket.
A vakcinagyártókról szólva megjegyezte, azt a jelenlegi helyzetben fontos észben tartani, hogy a gyógyszergyárak profitra akarnak szert tenni, ezért különösen fontos, hogy egy ország nem szolgáltathatja ki magát nekik. „Nem lenne jó, ha egy lábon állnánk, ezért másokkal is tárgyalni kell, hogy ne tudják kihasználni a helyzetet, hogy profitot termeljenek rajtunk” – fogalmazott Orbán Viktor.
Az lassan világossá válik, hogy az inflációról szól majd 2022 is. Orbán Viktor szerint normális esetben nem kell beavatkoznia a kormánynak az árak alakulásába, de vannak rendkívüli helyzetek, amikor ettől el kell térni. „Nem mondhatja a kormány, hogy majd megoldják a kereskedelmi szereplők (…), az egész világon most ez a helyzet, amíg nem kerül vissza minden a normális kerékvágásba, addig a kormánynak be kell avatkozni, mert a nyugdíjasnak, a gyermekes családnak be kell menni a boltba, és be kell vásárolnia, meg kell élnie” – húzta alá.
A műsor következő témaköre a klímapolitika volt. Orbán Viktor miniszterelnök még 2020 januárjában jelentette be, hogy Magyarország 2050-re karbonsemlegessé válna, és ezért Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet készítenek. A nyolcpontos akcióterv többek között azt rögzíti, hogy 2030-ra a villamosenergia-termelés 90 százaléka karbonsemlegessé válna, ami Paks II. nélkül nem elképzelhető, a második legnagyobb energiaforrás pedig a napenergia lenne.
Erről szólva most elmondta, Brüsszel energiaárakra vonatkozó politikája megbukott, mivel az ottani állásponttal ellentétben a klímavédelmet nem magas energiaárakkal lehet kikényszeríteni.
Napjainkban mindennek megemelkedik az ára, mert mindenhez energia kell, Brüsszel közben tovább akarja emelni az árakat, meg akarja fizettetni az emberekkel például azt is, hogy autót használnak a mindennapi életük során – így Orbán Viktor. „Magyarországon is vannak ilyen hangok, hogy üljünk kisebb autókba” – mutatott rá. Kiemelte: az Orbán-kabinet évek óta a rezsicsökkentéssel védi a magyar embereket, hogy ne kelljen többet fizetni a gázért és az áramért,
a baloldal mindent támad, de a rezsicsökkentést meg kell tartani.
Orbán Viktor összefoglalva az elmúlt 12 évet azt mondta, Magyarországon sok minden felépült, a gazdasági rendszer sikeres, működik, a szereplői egyre erősebbek. Új az adórendszer, új a bérrendszer, de „a bérre azt mondom, hogy az sosem lesz jó, mert mindig lehetne több”.
Hangsúlyozta, a családtámogatási rendszerek bevezetésével, és kiszélesítése által a fiataloknak segítenek abban, hogy „gyermeket vállaljanak, lakásuk legyen, a 25 éven aluliaknak ne kelljen adót fizetni”. Véleménye szerint a kormányzatra még nagy munka vár ezen a területen, „a következő négy évben be kell még néhányat illeszteni a családtámogatási rendszerbe”.
Ha megkapjuk a bizalmat, nemcsak hogy folytatjuk az eddigi támogatásokat, hanem ki is egészítjük azokat.
Orbán Viktor elmondta, „azon dolgozom, hogy ne járjon anyagi problémával a gyereknevelés, sőt azt szeretném, hogy pénzügyi haszon legyen, és anyagilag előnyben legyen az, aki gyereket vállal, nagy családot szeretne, azzal szemben, akinek nincs gyereke”.
Mint ismert, a kormány a múlt évet a 80 ezer forintos nyugdíjprémiummal zárta, februárban pedig visszaadják a nyugdíjasoknak a 13. havi nyugdíjat. Ezzel kapcsolatban a Kossuth Rádióban Orbán Viktor elmondta, „2021-ben a magyar gazdaság fantasztikusan teljesített, bár a vírus meggyötört minket, mindig is vissza akartuk adni a 13. havi nyugdíjat”.
A nyugdíjasok és a családosok szenvedték meg a legjobban a koronavírust, ezért őket kell leginkább támogatni.
Orbán az új német kancellár, Olaf Scholz kijelentésére, hogy Németország bevándorlóország, úgy reagált: „inkább levágom a kezem, mint hogy ilyen mondatot beleírjak a kormányprogramba”.
Nem idegenekre van szükség, hanem magyar gyerekekre. Ha nincs gyermek, nincs jövő, ezért a családtámogatás a kormányprogram egyik legfontosabb eleme – mondta.
Orbán Viktor február elsején megy Moszkvába tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az egyeztetések alkalmával elsősorban Paks II. és az ahhoz kapcsolódó építési munkálatok lesznek a fókuszban. Hazánk tárgyalni szeretne továbbá a Magyarországra szállítandó gázmennyiség növeléséről is az energiaválság tükrében. A megbeszélésen várhatóan szó esik majd egy esetleges közös űrkutatási projektről is, az évtized közepén a kormány magyar űrhajóst szeretne küldeni a Nemzetközi Űrállomásra, Oroszországgal való együttműködés keretében.
„Magyarország szuverén ország, a vezetője is szuverén, nem lehet minket odarendelni sehova, elmegyek Putyin elnökhöz, áttekintjük a kétoldalú kapcsolatokat” – közölte a találkozó kapcsán a miniszterelnök. Elmondta, most a kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolatot szeretnék elérni a tárgyalásokon, hogy „a kialkudott gázmennyiséget növeljük meg Magyarország biztonsága érdekében”.
Közölte: a gazdasági kérdések mellett nyilván nem lehet elkerülni, hogy az európai biztonsági helyzetről is beszéljenek. Ebben – folytatta – Magyarország álláspontja teljesen egyértelmű, a békében vagyunk érdekeltek. Jelezte azt is: Magyarország NATO-tag és tagja az Európai Uniónak is, így minden ilyen tárgyalás előtt egyeztet és koordinál a nyugati szövetségesekkel.
(Borítókép: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI )