Hiába jogszerűtlen az Emmi szerint a hétfőre beharangozott figyelmeztető sztrájk, a pedagógus-szakszervezetek úgy döntöttek, hogy nem fújják le, és nem is tolják el. Mit kockáztatnak a részvétellel a tanárok, és mit kell tudniuk a szülőknek? Erről kérdeztük az érintetteket.
Bár azt már a sztrájktárgyalások hangulatából és eredménytelenségéből is sejteni lehetett, hogy a január 31-i figyelmeztető sztrájk megszervezése nem lesz zökkenőmentes, azt talán kevesen gondolták, hogy a munkabeszüntetés sorsa az utolsó pillanatig kérdéses lehet. A szakszervezetek és a kormány között a sztrájkot megelőző hétvégén is folytatódott az adok-kapok, a vita tárgya ezúttal az volt, hogy a munkabeszüntetésnek van-e törvényes alapja, vagy sem. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) péntek délután győzelemként hirdette ki a következő sorokat:
A bíróság nekünk adott igazat a még elégséges szolgáltatás ügyében, tehát kimondta végzésében, hogy jogszerű lesz a PDSZ és a PSZ által benyújtott szabályok szerint a hétfői sztrájk.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ezzel egy időben ugyanakkor szintén kiadott egy közleményt, melyben azt írták:
A bírósági eljárással összefüggő határidők miatt már napokkal ezelőtt eldőlt, hogy nem lesz jogerős bírósági ítélet január 31-re, így már biztos, hogy nem lehet törvényes a hétfői pedagógussztrájk.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár erről az intézményvezetőket is tájékoztatta, az igazgatók egy része ennek hatására pedig arról írt levelet a szülőknek, hogy a hétfői munkabeszüntetés elmarad.
Egyes intézmények valóban visszaléptek, míg máshol épp az ellehetetlenítés korbácsolta fel az indulatokat, és ennek hatására döntöttek úgy, hogy ha törik, ha szakad, sztrájkolnak
– értékelte az Indexnek az elmúlt napok eseményeit Komjáthy Anna, a PDSZ elnöke.
Bár az Emmi azt állítja, hogy a sztrájk jogszerűtlen, Nagy Erzsébet szerint ezt csak a bíróság mondhatja ki.
„Azokkal szemben, akik az elsőfokú, de még nem jogerős bírósági végzés birtokában részt vesznek a sztrájkban, súlyos, a közalkalmazotti jogviszonyukra, illetve a munkaviszonyukra kiható retorzió (pl. rendkívüli felmentés, azonnali hatályú felmondás, egyéb jogviszony megszüntetése)
nem alkalmazható jogszerűen, mivel az aránytalan és eltúlzott lenne.
A leghátrányosabb jogkövetkezmény a szóbeli, írásbeli figyelmeztetés lehet, vagy a jutalom meghatározott idejű visszavonása, de ez a veszély nem fenyegeti a tanárokat, már így is elvettek tőlük mindent. Éppen ezért fontos, hogy a sztrájkot megtartsuk” – mondta lapunknak a PDSZ országos választmányi tagja.
A pedagógusoknak tehát mindezek tudatában kell a részvételt mérlegelniük.
Míg az Adom Diákmozgalom „Nem megyünk be az első két órára január 31-én” néven eseményt hozott létre, addig a sztrájkoló pedagógusok petícióját már több mint 55 ezren aláírták.
Egyértelműen van igény a sztrájkra, rengeteg megkeresést kaptunk az elmúlt napokban akár olyan szülőktől is, akik korábban nem igazán folytak bele az iskolai életbe. Mostanra ők is látják, hogy mekkora a baj, egyre többen állnak ki a pedagógusok mellett, még annak ellenére is, hogy a kormány »a baloldal kampányakciójaként« hivatkozott a munkabeszüntetésre. Bízom benne, hogy ez az alaptalan kijelentés sem tartja vissza a szülőket
– mondta az Indexnek Burai Veronika.
Miklós György, a Szülői Hang képviselője is ebben bízik, ám mint mondja, azt egyelőre nehéz megbecsülni, hogy ténylegesen hány család fogja a holnapi iskolakezdést későbbre csúsztatni.
A szülők egy része bizonytalan, és tart is attól, hogy bajba kerül a részvétel miatt. Fontos tudni, hogy ezek a félelmek alaptalanok
– emelte ki Miklós György.
• Csak azokban az intézményekben lesz sztrájk, ahol egy vagy akár több pedagógus előre jelezte, hogy sztrájkolni szeretne. Ahol a pedagógusok sztrájkolnak, ott az intézményvezető kötelessége értesíteni a szülőket arról, hogy az órák elmaradnak. Ezt sok helyen meg is tették, ám tankerületi nyomásra, illetve Maruzsa Zoltán levelének hatására a tájékoztatást sok helyen vissza is vonták.
• A Szülői Hang korábban kiadott kisokosában arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a sztrájk miatt a tanítási órák elmaradnak, és az intézményben csak gyermekfelügyelet lesz, akkor a szülők külön igazolás nélkül otthon tarthatják a gyerekeket a munkabeszüntetés idejére.
• Fontos tudni ugyanakkor, hogy a figyelmeztető sztrájk csak 8-tól 10 óráig tart. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett iskolákban csak az első két óra marad el, ám gyermekfelügyelet ebben az időintervallumban is lesz. A harmadik órától a szokott rendben zajlik az oktatás éppúgy, mint egy átlagos hétfői napon.
Miklós György elsők között említette, hogy hatalmas teher van a diákokon és a pedagógusokon, ezen a helyzeten a koronavírus-járvány pedig csak tovább rontott.
A tanulók egy része komoly lemaradásokkal küzd, ám nincs idő a felzárkózásra, mert tartani kell a lépést az elképesztő mennyiségű tananyaggal. Ezzel párhuzamosan valódi tehetséggondozásra, szakkörökre szintén nincs idő, pedig úgy gondolom, hogy ez lenne az oktatás sava-borsa
– mondta a Szülői Hang képviselője, kiemelve, hogy a pedagógushiány is komoly gondot jelent, a csoportbontások sorra szűnnek meg, míg más intézményekben a tanárok évről évre cserélődnek.
Burai Veronika szerint szintén problémát jelent, hogy hazánkban jelenleg nincs esélyegyenlőség, egyes intézmények – általában az egyházi iskolák – jóval felszereltebbek, pedig minden iskolába járó diák minőségi oktatást szeretne.
Emellett nap mint nap látjuk, hogy milyen kényszermegoldásokhoz vezet a pedagógushiány, tudunk olyan osztályról, ahova tanár híján a takarítónőt küldték be, hogy vigyázzon a gyerekekre, de az egyik iskolában a nyelvtanár kiesése miatt az egyik szülő vállalta, hogy megtartja az órákat
– jelentette ki a Szülői Összefogás Közösség képviselője.
Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát azzal kapcsolatban, hogy van-e információjuk az említett esetekről. A hétfői sztrájkra vonatkozóan is kérdést küldtünk a tárcának – egészen pontosan arra voltunk kíváncsiak, hogy továbbra is azon az állásponton vannak-e, hogy a munkabeszüntetés „jogszerűtlen, és a baloldal kampányakciója”. Cikkünk megjelenéséig ugyanakkor nem kaptunk választ.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) még tavaly október 15-én alakított sztrájkbizottságot. Közösen megfogalmazott követeléseiket sztrájktárgyalások keretében próbálták meg érvényesíteni az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A sokadik sikertelen tárgyalás után decemberben döntöttek úgy, hogy drasztikusabb lépéseket tesznek, vagyis figyelmeztető sztrájkot szerveznek. Amennyiben a hétfői munkabeszüntetés sem vezet eredményre, március 16-ára egy huzamosabb ideig tartó munkabeszüntetést is előkészítenek.
Ezt kérik a szakszervezetek:
Mint ismert, a kormány januártól több ágazatban is emelte a béreket, a pedagógusok 10 százalékos pótlékemelést kaptak. Emellett 2023-ra egy komolyabb bérrendezést is ígértek a tanároknak, ám ezek részletei egyelőre nem ismertek.
(Borítókép: Gyerekek részt vesznek egy tanórán 2021. január 18-án. Fotó: Wojtek RADWANSKI / AFP)