Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos marad. A megfigyelések indokaként nemzetbiztonsági kockázatra hivatkoztak a megrendelők – közölte az adatvédelmi biztos.
Több hónapos várakozást követően lezárta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila a tavaly nyáron kirobbant Pegasus-botrány vizsgálatát. Péterfalvi a mai sajtótájékoztatóján jelentésének csupán a nyilvánosság számára elérhető verziójáról beszélt – írja a HVG.
A jelentésnek ugyanis van egy 2050. december 31-ig titkosított része is. A jelentést egyelőre nem küldte tovább senkinek, ugyanis folyamatosan bővülő listáról van szó.
Az adatvédelmi biztos elmondta, hogy összesen száz konkrét esetben vizsgálták, jogszerű volt-e Magyarországon a Pegasus-kémszoftver használata, és állítása szerint minden esetben jogszerűnek találták azt, továbbá a megfigyelési engedélyek indokoltságával kapcsolatban is rendben találtak mindent, azokat viszont nem Varga Judit igazságügyi miniszter, hanem Völner Pál, az időközben lemondó államtitkár írta alá.
Péterfalvi kiemelte: a nemzetbiztonsági célú adatszerzés az uniós jog határán kívül esik, ez kizárólag a tagországok hatáskörébe tartozik. Fontos az is, hogy a nemzetbiztonsági célú adatszerzéshez nem feltétlenül van szükség úgynevezett „külső”, tehát minisztériumi vagy bírósági engedélyhez.
Az adatvédelmi biztos vizsgálata során nem találta annak nyomát, hogy a magyar hatóságok megszegték volna a Pegasus szoftverhez kapcsolódó szerződésben foglalt feltételeket, vagyis nem csak nemzetbiztonsági kockázatok esetén használták volna a szoftvert, illetve azt nem csak terroristák vagy szervezett bűnözői körök felderítésére használták volna.
Péterfalvi a minősített adatok miatt továbbra sem mondhatta el, hogy melyik szervezet fizetett Magyarországon a Pegasus kémszoftverért, sem azt, hogy ki és mennyi ideig használta vagy használja azt.
Az Amnesty International (AI) hazai irodája szerint közel 300 embert vehettek célba a Pegasussal Magyarországon. Az adatvédelmi biztos beszámolt arról, hogy összesen hatszor kérték az AI-tól, de továbbra sem kapták meg ezt a telefonszámlistát, amely alapján a Direkt36 publikálta oknyomozó cikkeit a megfigyeltekről. Péterfalvi hozzátette: az sem világos, hogy hogyan és honnan szivároghatott ki a telefonszámlista. Az adatvédelmi biztos emiatt a jövőben várhatóan feljelentést fog tenni, hogy történt-e adattal való visszaélés a szivárogtatások során.
Egy informatikai szakértőt is felkértek a szoftver vizsgálatára, aki szintén megjegyezte, hogy nem tudni, hogy a cikkek alapjául szolgáló telefonszámlistát ki és mi alapján készítette el, valamint hogy az hogyan került az újságírókhoz. Jelentése alapján az sem állapítható meg, hogy a kémszoftvert gyártó cégnek, az NSO-nak pontosan milyen szerepe van a megfigyelésekben, illetve hogy hozzáférhettek-e az izraeli cég alkalmazottai a megfigyeltek eszközein tárolt adatokhoz.
A Péterfalvi vezette NAIH azt követően kezdte vizsgálni a Pegasus-ügyet, hogy 2021 nyarán kiderült: az izraeli gyártású kémszoftvert Magyarországon is bevetették újságírók, illetve politikusok ellen. Az NSO által kifejlesztett programot telefonok feltörésére használták, a program így a készülékeken tárolt minden adathoz képes volt hozzáférni. Az ügyben igazi botrányt az okozott, hogy a programot nem eredeti céljára, vagyis terroristák és a szervezett bűnözés tagjainak megfigyelésére használták, hanem ellenzéki politikusok, újságírók, ügyvédek és üzletemberek megfigyelésére, lehallgatására. Péterfalvi Attila vizsgálatát augusztus ötödikén kezdte csak el, holott a botrány hetekkel korábban indult.
(via: hvg)
(Borítókép: Jack Guez / AFP)