Az idei választás a két politikai oldal kormányzati munkájának összehasonlítása is lesz – nyilatkozta lapunknak Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki szerint az emberek országszerte úgy látják, hogy van mit veszíteniük. A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy az oltásokkal járó kellemetlenség eltörpül amellett a veszély mellett, amit a járvánnyal szembeni védtelenség jelent. Szentkirályi Alexandra elmondta, vidéken különösen sok tennivalója volt a kormánynak, mert 2010 előtt vidékellenes politikát folytatott a baloldal.
A legutóbbi Kormányinfót reggel hétre hirdették meg. Kell máskor is ilyen meglepetésre számítania a sajtónak?
Kivételes eset volt, hogy reggel hétkor tartottuk a Kormányinfót. A kényszer szülte a korai kezdést, mivel mindig a kormányülés utáni napon szoktuk tartani a sajtótájékoztatót, és múltkor csak ebbe az időpontba sikerült beszorítani. Megnyugtatok mindenkit, nem tervezünk ebből hagyományt csinálni. Egyébként a reggel hét óra nem rendkívül korai időpont. Sokan vannak, akik akkor már talpon vannak, pékek, éjszakások vagy sok kisgyerekes szülő, akik korábban kelnek, hogy elindítsák az iskolába a gyerekeiket.
A sajtótájékoztató után vita alakult ki az újságírók között, hogy egyesek túl hosszan kérdeztek, így másoknak, köztük az Indexnek nem maradt ideje feltenni a kérdéseit. Nem kellene önnek moderátorként szabályoznia, ki meddig kérdezhet?
A Kormányinfók nagy előnye éppen az, hogy tágabban is tudunk beszélni az intézkedéseinkről, és a néhány mondatos válaszoknál bővebben is kifejthetjük, hogy mit miért tesz a kormány. Nagyon szeretném elkerülni, hogy ezen változtatni kelljen. Ugyanakkor az újságírói kollegialitás szerintem megkövetelné, hogy tekintettel legyenek egymásra a kérdezők, ha szűkebb a rendelkezésre álló idő. Aki látta a múltkori Kormányinfót, el tudja dönteni, ez mennyire valósult meg.
Nem lenne szerencsésebb, ha ilyen esetekben pontosan megmondanák, miért kell elrohannia a miniszternek, hogy tudni lehessen, miért rövidebb a tájékoztató?
Tavaly több mint harminc Kormányinfót tartottunk, amelyek átlagosan két és fél órásak voltak – nem lehet azt mondani, hogy ne állnánk a sajtó rendelkezésére. Lehet, hogy a legutóbb nem volt ennyi időnk, de hasonlítsuk össze azzal a dolgot, hogy 2019 ősze óta teljesen megszűntek a Budapest-infók, amelyeken annak idején Tarlós Istvánt mindig szabadon lehetett kérdezni.
Nem kell akkor attól tartani, hogy a választások közeledtével szűkül a sajtó lehetősége a kérdezésre?
Mi állunk az újságírók rendelkezésére, és törekszünk arra, hogy teljes körűen válaszoljunk mindenkinek.
Mostanában mintha egyre gyakrabban kritizálná a baloldalt hivatalos bejegyzéseiben, ami korábban nem volt jellemző. Ön szerint elfogadható, ha a kormányszóvivő kampánytevékenységet is folytat?
Nem tartom kampánytevékenységnek, hogy az igazságról beszélek. Az idei választás két kormányzati munka összehasonlítását is fogja jelenteni. Ahhoz, hogy meg lehessen ítélni az egyiket, szükségszerűen ismerni kell a másikat is. A baloldal egyszer már bemutatta, hogy teszi tönkre az országot.
Amikor arról beszélek, hogy 2010 előtt milyen elhibázott döntéseket hoztak a baloldali kormányok, hogy például elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól és az orvosoktól, megszüntették a családtámogatásokat vagy éppen a 13. havi nyugdíjat, akkor azt azért is mondom, hogy ezen tények fényében is lehessen értelmezni a mostani intézkedéseket.
Mi ugyanis visszaépítjük a 13. havi nyugdíjat, szja-mentességet vezetünk be a 25 év alattiaknak, családi adó-visszatérítést biztosítunk a gyermeket nevelőknek, és sorolhatnám még azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány a magyar embereket segíti. Ezekről beszélni kell, hogy teljes legyen a kép. Ha egy könyvnek csak a végét olvassuk el, nem fogjuk érteni a történet lényegét.
Gyakran éri az a vád a kormányt, hogy a kormányzati kommunikációt, plakátkampányokat is pártcélra használják. Az utóbbi időben megjelentek a korábbi és a jelenlegi kormányt összehasonlító tartalmak az ön közösségi felületein is, holott korábban jellemzően tájékoztató posztjai voltak. Nem volna szerencsésebb, ha egyértelműen kerülné ennek még a gyanúját is, és csak a tájékoztatásra koncentrálna?
Ha valaki megnézi az én Facebook-profilomat, azt látja, hogy a kicsi falvakat érintő beruházásoktól kezdve az egész régiókat érintő programokig igyekszem mindent bemutatni. A kormányzati kampányok véleményem szerint nem pártcélúak. Az oltási kampány mindenkit érint, ahogy a járvány elleni védekezés és a gazdasági élet újraindításának kérdése is. Szerintem a felsorolt témák mindannyiunk életét befolyásolják. Az ezekre a kihívásokra adott válaszok nemcsak rövid, hanem hosszú távon is meghatározzák az ország sorsát.
Nemrég egy obszcén szövegű kazah rapszám szólt egy TikTok-videója alatt. Valóban ezt a zenét szereti, vagy más oka volt a bakinak?
Maradjunk annyiban, hogy megtréfált a TikTok. Természetesen ha tudtam volna, hogy pontosan miről szól a szám, nem ezt a zenét használtam volna.
Mennyire lepődött meg azon, hogy az újságírók kiszúrták a dolgot?
Az embernek, ha közéleti szerepet vállal, fel kell készülnie arra, hogy minden megnyilvánulására érkezik valamilyen reakció. Leszűrtem a tanulságot, hogy legközelebb annak ellenére is jobban meg kell nézni a szöveg jelentését, hogy egy kazah rapszámról és cirill betűs szövegről beszélünk.
Talán még segíthetett is az extra publicitás. A történtek után bizonyára sokan megnézték a videót.
Valóban elég sokan nézték meg ezt a videót, így még több emberhez eljutott, hogy a határvédelem kérdése milyen fontos. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy mennyivel több volt az illegális határátlépés 2021-ben, mint egy évvel korábban. Ez a videó is arról szólt, hogy a magyar határvédelem működik, és ez sok-sok ember – rendőrök, katonák – munkájának köszönhető.
Mennyire elégedett az oltási kampány népszerűsítésével? Hiába kommunikál ön is gyakran a kérdésben, egy ideje már nem sikerül számottevően több embert rávenni, hogy kérjék a vakcinát.
A magyar felnőtt lakosság nagy többsége felvette az oltást, az oltottak 60 százaléka már a harmadikat is. Az elmúlt hetekben is több százezer eddig oltatlan embert tudunk meggyőzni, hogy éljen a vakcina lehetőségével. Szerintem itt két megközelítést kell figyelembe venni. Az egyik az, hogy egy kormánynak mi a feladata egy járványhelyzetben, a másik pedig az, hogy hol kell meghúzni az egyéni szabadság és felelősség határát. Úgy gondolom, a kormány jól végig tudott menni ezen a keskeny úton, jól találta el ezt a határvonalat.
Más országokban a kötelező oltás bevezetéséről is döntöttek már, mi viszont azt mondtuk, hogy minden lehetőséget biztosítunk a magyar embereknek, hogy megvédjék az egészségüket, de ők dönthetnek az oltásról. Az Európai Unióban a leggyorsabbak között voltunk a vakcinák beszerzésében, ráadásul hatféle oltóanyag közül lehetett választani. Ilyen széles paletta sehol máshol nincs.
Ehhez az is kellett, hogy a magunk útját járjuk, elmenjünk keletre, szerezzünk kínai és orosz vakcinát is. A kormány végig a szakemberek tanácsaira támaszkodott, és ez alapján továbbra is mindenkit arra buzdítunk, hogy kérje az oltást. A számokból is látszik ugyanis, hogy a vakcina valóban életeket tud menteni, minden más intézkedés csak sebtapasz.
Már a negyedik oltást is lehet kérni, miközben a miniszterelnök decemberben arról beszélt: nem szeretne olyan lenni, mint az ementáli sajt. Nincs itt ellentmondás?
Nincs, mert akinek indokolt, annak biztosítani kell a lehetőséget, senkinek nem az a hobbija, hogy újabb és újabb oltásokat szeretne felvenni. A védőoltással jó eszköz van a kezünkben, és lehetőségként kell rá tekinteni. Én személyesen is már magam mögött hagynám a világjárványt, ami egyre csak nyúlik, de úgy gondolom, az oltásokkal járó kényelmetlenség vagy kellemetlenség eltörpül amellett a veszély mellett, amit a járvánnyal szembeni védtelenség jelent. Lehet, hogy kellemetlen felvenni egy újabb vakcinát, de nem az a nagy baj. A nagy baj az, ha valaki nincs beoltva, megfertőződik, és ne adj' isten életét veszíti. A negyedik oltás esetében az a kormány álláspontja, hogy mi biztosítjuk a lehetőséget, de mindenkinek az orvosával kell konzultálnia arról, hogy ajánlott-e újabb dózis felvétele, mert ez továbbra is orvosszakmai kérdés.
Már a gyermekek is kaphatnak oltást, de bizonyára sokan tartanak ettől még azon szülők közül is, akik magukat beoltatták. Mivel győzné meg őket?
A saját gyermeke mindenkinek a legfontosabb. A szülők joga eldönteni, hogy az ő esetükben élnek-e az oltás lehetőségével vagy sem. Egy biztos: ahogyan a felnőttek esetében, úgy a gyermekeknek is biztosítja a kormány a koronavírus elleni vakcinát. Én bízom a szakemberekben, és amint lehetőség nyílt rá, beoltattam a kislányomat. Nagy nálunk a család, úgy gondoltam, hogy így a nagy- és dédszülőket is védjük. A harmadikos lányom sok gyerekhez hasonlóan már a második évét tölti a vírus árnyékában. Sok megszokott dolog, ami egy gyerek életének része kellene, hogy legyen, sajnos még nem tért vissza az életükbe. Tapasztalataim szerint a gyerekeket is megviseli, hogy nem tudnak önfeledten játszani, mert van bennük félsz a vírus miatt. Ez nem egy egészséges dolog. Az oltásoknak hála a fertőzés veszélyét már náluk is tudjuk minimalizálni. Ráadásul a beoltott tünetmentes gyerekeknek nem kell karanténba vonulniuk, ha egy osztálytársuk megfertőződött. Ez mind a pedagógusoknak, mind a szülőknek, mind a gyerekeknek segítséget jelent.
Az utóbbi időben mintha kicsit elengedték volna a védekezést. Lerövidítették a karantén idejét, és továbbra is érvényes lesz mindössze két oltás után a védettségi igazolvány. Csak nem félnek kellemetlen intézkedéseket hozni a választások előtt?
A karantén idejének csökkentése esetében megnéztük a nemzetközi példákat, és azt láttuk, hogy számos országban így döntöttek, mivel az omikron-variáns ugyan gyorsabban terjed, mint a korábbi mutációk, de kevésbé súlyos tüneteket okoz. A védettségi igazolás esetében is az európai sztenderdekhez igazodtunk. Az európai védettségi igazolványok kilenc hónapig érvényesek két oltás után. Nem akartuk, hogy a magyar embereket hátrány érje ezzel kapcsolatban.
Az elmúlt időszakban mintha egyre gyakrabban tűnne föl vidéki helyszíneken. Igaz lenne, hogy a kormány lemondott Budapest visszahódításáról, és csak a vidékre koncentrál?
Nemcsak most, hanem a kinevezésem óta gyakran járok országszerte különböző helyszínekre. Nagyon szeretem a vidéki Magyarországot és a vidéki embereket. Sokkal jobb nem íróasztal mögül megismerni a kormányzati döntések hatását és az előttünk álló feladatokat. Személyesen, az emberekkel is kell beszélgetni és visszajelzést kapni.
Az természetesen igaz, hogy vidéken különösen sok tennivalója akadt a kormánynak, mert 2010 előtt vidékellenes politikát folytatott a baloldal. Elkezdtek kiürülni a falvak, bezártak falusi iskolákat és vidéki kórházakat, és hagyták az önkormányzatokat eladósodni. Mi ezen változtattunk.
A Magyar Falu Program keretében például azzal segítjük a településeket, amire igazán szükségük van. Lehet pályázni orvosieszköz-beszerzésre, útfelújításra vagy éppen óvodafejlesztésre. Legutóbb a felújított buzsáki óvoda átadóján jártam, amely csak egy az 575, a Magyar Falu Program keretében megújult óvoda közül.
A főváros esetében is beszéljenek a tények, nézzük meg, mi minden történt itt az elmúlt években. Budapest a nemzet fővárosa, és kiemelt figyelmet fordítunk rá. Nemrég adták át Európa legnagyobb kulturális beruházásának gyöngyszemét, a Magyar Zene Házát. Hamarosan elkészül a Néprajzi Múzeum épülete is, de olyan fontos infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, mint a budai fonódó villamos meghosszabbítása. A kormány támogatja a Lánchíd és a hármas metró felújítását is. Ráadásul ismét vizes világbajnokságot rendezünk, amiből jócskán profitálhat majd a főváros. Ezt nem nevezném Budapestről való lemondásnak, sőt.
Amikor az országot járja, milyen hangulatot tapasztal? Mennyire lehet elégedett a választói visszajelzésekkel két hónappal a választások előtt?
Az a benyomásom, hogy az emberek látják, milyen nagy utat tettünk meg velük közösen az elmúlt 12 évben. Még nem tartunk ott, ahol az ország és a magyar emberek képesek, de elindultunk a jó úton, és nem szeretnénk visszafordulni. Az országot járva gyakran tapasztalom, hogy van egy félelem az emberekben, nehogy visszajöjjön a 2010 előtti időszak. Sokan emlékeznek még arra, milyen nehéz volt akkoriban munkát találni. Most majdnem 4,7 millió ember dolgozik hazánkban, ami a legmagasabb szám a rendszerváltás óta. 2009-ben viszont alig dolgoztak 3,8 millióan. Arra is sokan emlékeznek, milyen volt régen az év elején aggódva várni, hogy vajon mennyivel emelkednek majd a rezsiköltségek. Ma a kiszámítható energiapolitikának köszönhetően a rezsicsökkentés megvédi az embereket. Annak idején a családok azt kellett átéljék, hogy a baloldal, noha megígérte, hogy megtartja a családtámogatásokat, mégis elvette a gyes harmadik évét, az otthonteremtési támogatásokat és a családi adókedvezményeket. A nyugdíjasokat pedig úgy sarcolták meg, hogy elvették a 13. havi nyugdíjat, amit mi most visszaadunk. Az emberek országszerte látják, hogy van mit veszíteniük, hiszen a Gyurcsány-féle baloldal még vadabb tervekkel akar visszatérni, bevándorlóországot akarnak csinálni Magyarországból.
Említette, hogy arról is kap visszajelzéseket, miben kellene tovább fejlődniük. Milyen kritikák hangzanak el az emberektől?
A béremelések kérdése természetesen mindig szóba kerül. Ez egy olyan terület, ahol mindig lehetne többet és többet tenni. Az idei év elején emelkedett a minimálbér, és nőtt a kultúrában, a rendvédelemben, az egészségügyben, az oktatásban és a szociális ágazatban dolgozók bére is. Ezek a területek nemcsak az ország megfelelő működtetése, de a lelkiállapota szempontjából is fontosak.
Olyan emberek kapnak magasabb fizetést, akikre az egész ország épül. Fontos elv, hogy a béremeléseket csak a gazdasági növekedésből, nem hitelekből termeljük elő.
Persze soha nem lehet azt mondani, hogy a béremelés elég lenne, de igyekszünk minél nagyobbakat lépni. Csak az emberekkel közösen tudunk továbbmenni, ha ők ismét bizalmat szavaznak nekünk.
Az ellenzék szerint a kormány csak politikai érdekből nagyítja föl a gyermekvédelem kérdéskörét. Mintha ezt támasztaná alá az is, hogy a parlamenti voksolás napjára tették a referendumot. Miért alakult így?
A gyermekvédelmi népszavazás egy ellenzéki indítvány révén kerülhetett egy napra a parlamenti választásokkal. Pártok feletti konszenzus volt ebben a kérdésben, és így milliárdokat takaríthatunk majd meg. Én nem gondolom, hogy marginális téma lenne a gyermekvédelem, sőt. Nincs annál fontosabb, mint az, hogyan nőnek fel a gyerekeink, és szülőként mekkora beleszólásunk van az ő nevelésükbe. Fontos, hogy a szülők dönthessenek arról, hogyan nevelik gyermekeiket, és ne mások tegyék ezt helyettük. Aki követi a gyermekeket célzó LMBTQ-propaganda előretöréséről szóló híreket nyugatról, pontosan láthatja, hogy ez valós veszély, amellyel az óvodás és iskolás gyerekek szülei szembesülnek. Ott senki nem kérdezte meg a véleményüket, a balliberális elit eldöntötte helyettük. Itthon a magyar szülők dönthetnek erről először.
Feltételezem, az ön gyermekének iskolájában sem buzdította még senki nemváltásra a gyerekeket. Mégis, miért kezelik akkora veszélyként ezt a kérdést?
Megfigyelhettük az elmúlt években, hogy a legtöbb dolog, ami nyugaton felütötte a fejét, idővel itt, Közép-Európában is megjelent. Miért kellene azt gondolnunk, hogy ez ebben az esetben másképp lesz? Az okos ember más kárán tanul. Látjuk, hogy milyen helyzet alakult ki Nyugat-Európában, és mi nem szeretnénk megvárni, amíg ideérkezik a baj, hanem inkább megelőznénk.Ezt tettük a migráció esetében is. Akkoriban is kígyót-békát kiabáltak ránk, de az idő bebizonyította, hogy igazunk volt. Azt gondolom, a gyermekvédelem kérdésében is így fog történni.
(Borítókép: Szentkirályi Alexandra. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)