Az ellenzék államfőjelöltje a jelölés elfogadásáról, az őt ért támadásokról és a 15 perces beszédről is szót ejtett az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Róna Péter megerősítette Jakab Péter korábbi szavait, amely szerint a Jobbik elnöke egy hónapja megkereste az államfőjelölés kérdésével. Személyes találkozó volt köztük, több más téma mellett felvetődött ez is.
Az egyesült ellenzék köztársaságielnök-jelöltje tudja, hogy támadások kereszttüzébe kerül, sőt már érték is, miközben valószínűtlen, hogy a kormánypárti többségű parlament megválassza. Ettől függetlenül leszögezte, kötelessége volt elvállalni a felkérést.
Az őt ért kritikákról világossá tette, hogy a pénzügyi hamisításról szóló vádak nem felelnek meg a valóságnak, a jelzőket pedig nem véli különösebben találónak, és nem tartja szükségesnek, hogy foglalkozzon ezekkel.
Róna Péter az államfőválasztás napján 15 perces beszédet mondhat az Országgyűlésben – ezzel kapcsolatban elárulta, hogy vannak különböző verziók és elvárások. Az egyik elképzelés, hogy kampányjellegű beszédet mondjon, de hozzá az áll a legközelebb, amit korábban Göncz Árpád is kifejtett, hogy ez mélységesen megosztott társadalom, tele fájdalommal, görccsel és gyűlölettel, ami szétszakítja a társadalmi szövetet, valamint akadályozza a társadalom egészséges kibontakozását.
A magam részéről a társadalmi szövet helyreállítását vélem a köztársasági elnök első számú feladatának.
Róna Péter az Alaptörvényről elmondta: annak rendelkezéseit el kell fogadni, de mégsem alkotmány, mert nem felel meg az alkotmány jogi és nemzetközi ismérveinek. Ugyanakkor hangsúlyozta: az Alaptörvény csak a népszavazás által végrehajtott módosítást tiltja, arról nem szól, hogy a társadalomnak milyen lehetősége van egy új alkotmány létrehozására. Azt is részletezte, hogy az új alkotmány az Alaptörvény fölé kerülhetne, és minden olyan rendelkezés az Alaptörvényben, amely ütközik az új alkotmánnyal, érvényét vesztené.
Róna Péter arra is kitért, hogy az alkotmány egy megállapodás a társadalom és a hatalom között, amely rögzíti, hogyan lehet a hatalmat megszerezni, az miből áll, milyen korlátai vannak, és hogyan lehet azt gyakorolni. Ha viszont az alkotmányt a hatalom írja és módosítja, az olyan, mintha a kecskére bíznák a káposztát. Az államfőjelölt jónak tartja az ellenzék közvetlen köztársaságielnök-választásra vonatkozó elképzelését is.
(Borítókép: Róna Péter. Fotó: Trenka Attila / Index)