A Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) február elején kiadott közleményében jelezte, hogy az eredménytelenül zárult kollektív munkaügyi vita után 2022. március 10-én nulla órától határozatlan ideig sztrájkot hirdet, ha addig nem jön létre megállapodás a 2021. évi reálkereset-veszteség kompenzálására. Barsi Balázst, a szakszervezet elnökét kérdeztük a helyzetről, megkerestük a MÁV-ot is.
Barsi Balázs az Index kérdésére rögtön leszögezte, hogy nem akarnak sztrájkolni, de elképzelhető, hogy mégis kénytelenek lesznek. A történetet ott kezdte, hogy tavaly nyáron született hároméves bérmegállapodás a MÁV–Volánnál 2021-re, 2022-re és 2023-ra vonatkozóan, de ezt a Mozdonyvezetők Szakszervezete nem írta alá.
Azért nem írtuk alá, mert nem kerültek bele azok a garanciális elemek, amelyek kezelték volna az infláció alakulását, a GDP-növekedést, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékét
– mondta Barsi Balázs lapunknak.
Október végén írtak levelet a MÁV vezetésének, ebben azt kérték, hogy nyissák újra a bérmegállapodást, mert az infláció folyamatos emelkedése és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum közel 20 százalékos emelése miatt korrekcióra szorul a vasutasok bére. Ezután kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek a MÁV Start Zrt.-vel, ez eredmény nélkül zárult, aminek következtében elkezdték felmérni a mozdonyvezetők véleményét a kialakult helyzetről.
Barsi Balázs szerint a munkaügyi vitán a MÁV három érvvel hárította a kérésüket:
Az egyik, hogy nincs lehetőségük eltérni a hároméves bérmegállapodástól, a másik, hogy nem ismerik el a vasutasok reálkereset-veszteségét. A harmadik arról szólt, hogy nem lehet kiragadni egyetlen évet a történetből, mert folyamatosan emelkednek a bérek.
A szakszervezet vezetője lapunknak egyértelműsítette, hogy nem fagytak be a frontok, a feleknek egyébként is kötelezettsége az egyeztetés, miközben a bíróság első fokon jogszerűnek ítélte a meghirdetett sztrájkot. Most várnak a jogerős döntésre.
Arra a kérdésünkre, hogy pontosan mit szeretnének elérni, Barsi Balázs elmondta:
Nem szeretnénk sem többet, sem kevesebbet a reálkereset-veszteség ellentételezésénél, kompenzációjánál. A tavalyi nullaszázalékos béremelés és 5 százalék feletti infláció, valamint a 2020–2021. évi keresetek alakulásából úgy számolunk, hogy ez fejenként 500-600 ezer forint körüli bruttó összeget jelent egy évre vetítve.
A szakszervezet vezetője szerint azt mutatják az adatok, hogy a mozdonyvezetők 2021-es bruttó átlagfizetése 703 ezer forint volt, 2020-ban bruttó 714 ezer, ebben a túlóra, a pihenőnapra elrendelt munkavégzés és az ünnepnapokon végzett munka díjazása is benne van.
A MOSZ egyösszegű kifizetésre tett javaslatot, de Barsi Balázs több lehetséges megoldást is említett, köztük a SZÉP-kártya-juttatást, az alapbéremelést vagy a nem egyösszegű kifizetést.
A MÁV-tól eddig semmilyen javaslatot nem kaptunk, egyelőre ott tartanak, hogy nincs keresetveszteség, és nem jogos a követelésünk
– jelentette ki Barsi Balázs az Indexnek. Azt is kifejtette, hogy Magyarországon több mint 50 vasútvállalat működik, a szakszervezetnek 46 cégnél vannak tagjai, és tudják, hogy az egyes társaságoknál mekkora jövedelme van a mozdonyvezetőknek. A MOSZ elnöke azt állítja, hogy a MÁV-nál elérhető fizetések legfeljebb a középmezőnyben vannak, vagy inkább az alsó harmad tetején, ezért komoly elszívóereje van a magánszektornak, ami folyamatos létszámhiányt eredményez az állami vasúttársaságnál.
A sztrájk volumenéről világossá tette, hogy törvényben van meghatározva a még elégséges szolgáltatás mértéke, az elővárosban a vonatok 66 százalékának a közlekedését kell biztosítani, a regionális és távolsági közlekedésben ez 50 százalék. A munkáltató és a szakszervezet ennél magasabb mértékű szolgáltatásról megállapodhat, ennél alacsonyabb szintre viszont nem mehetnek sztrájk esetén.
A MOSZ-t többek között zavarkeltéssel vádolták, Barsi Balázs ezt nem szerette volna kommentálni, de annyit hozzátett: aki ismeri a szakszervezet történelmét és tagjait, tudja, hogy ez nem állja meg a helyét.
Több kérdést is küldtünk a vasúttársaságnak az ügyben, a következő választ kaptuk:
A MÁV-START az elsőfokú, nem jogerős végzést megalapozatlannak és indokolását tévesnek tartja, ezért fellebbezést nyújtott be a keddi napon. A sztrájktörvény értelmében ugyanis jogellenes a sztrájk, ha az a hatályos kollektív szerződés részét képező bérmegállapodás megváltoztatására irányul. A korábban lefolytatott bértárgyalásba valamennyi érintett szakszervezetet bevonták, aminek az eredményeként megkötött bérmegállapodás 3 évre jelent kiszámítható és biztos jövedelmet 57 ezer munkavállaló számára. A MÁV–Volán-csoport továbbra is elkötelezett a 3 éves bérmegállapodás maradéktalan végrehajtásában.
A MÁV február 2-án kiadott közleményében részletezte, hogy „a mozdonyvezetők felelősségteljes munkáját javadalmazásuk során mindig kiemelten kezelte”, munkabérük az elmúlt öt év során több mint 60 százalékkal növekedett, amit az idei év elejétől újabb 10 százalék béremelés követett, 2021-es havi átlagkeresetük a vállalatcsoporton belül és a nemzetgazdaságban is kiemelkedő mértékű, meghaladta a 700 ezer forintot.
Ezt tovább növelte 415 ezer forint lojalitási és további 300 ezer forint SZÉP-kártya-juttatás. Ezeken kívül a mozdonyvezetők közel 90 százaléka részesült további külön kifizetésekben a tavalyi évhez kapcsolódóan 120–160 ezer forint közötti összegben.
A MÁV–Volán-csoport a Mozdonyvezetők Szakszervezetének sztrájkfenyegetését jogellenesnek is tartja, különös tekintettel arra, hogy a bérmegállapodás módosításakor a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kijelentették, részükről a 2021. és 2022. évre vonatkozó bértárgyalásokat lezártnak tekintik.
Közleményükben arra is kitértek, hogy a társaságnál működő, kollektív szerződést kötő szakszervezetek, illetve a további, mozdonyvezetőket képviselő szakszervezet „egyaránt elzárkózik a sztrájk támogatásától. Volt, aki írásban is kinyilatkoztatta, hogy a Mozdonyvezetők Szakszervezetének célja ezzel a sztrájkkal elsősorban a zavarkeltés”.
A munkáltató a sztrájkbejelentést nemcsak jogellenesnek, hanem megalapozatlannak és felelőtlennek is tartja. Február 7-i közleményükben arról is írtak, hogy „a sztrájkfenyegetés felelőtlen hangulatkeltés, és nem szól másról, mint a kezdeményező szakszervezeti vezetők egyéni ambícióiról”.
Valótlan a Mozdonyvezetők Szakszervezetének az az állítása, amely szerint tavaly nem történt többletkifizetés. 2021-ben a MÁV-START több más bérjellegű juttatás mellett alanyi jogon járó SZÉP-kártya-juttatást vagy a munkavállalók döntése szerint készpénzt utalt a munkavállalók részére összesen 300 ezer forint értékben.
A MÁV arra is emlékeztetett, hogy az év eleji módosításkor – amiről itt írtunk – figyelembe vették a minimálbér és a garantált bérminimum változásait, tulajdonosi engedély birtokában elfogadták a szakszervezetek bértorlódás kezelésére irányuló követelését is. Hangsúlyozták: „a hároméves bérmegállapodás fedezetet biztosít az inflációs hatásokra, a bérfejlesztés és a béren kívüli juttatások nettó értéke jelentősen meghaladja a 2021-re megállapított és a 2022-re prognosztizált infláció együttes hatását”.
(Borítókép: Vasúti kocsi 2022. január 29-én. Fotó: Róka László / MTI / MTVA)