Ahogy arról korábban beszámoltunk, második hete zajlanak a polgári engedetlenségi akciók a hazai iskolákban. A pedagógusok amiatt tiltakoznak, hogy a kormány egy rendelettel gyakorlatilag teljes egészében megszüntette a sztrájk érdekérvényesítő erejét . A két nagy pedagógus-szakszervezet emiatt most alkotmányjogi panasszal élt.
Mint ismert, a kormány február 11-én rendeletbe foglalta a munkabeszüntetés új szabályait, amelynek értelmében gyermekfelügyeletet minden, sztrájkkal érintett köznevelési intézményben biztosítani kell, a diákoknak a saját termükben kell maradniuk, sőt a tanároknak az órák egy részét pedig meg is kell tartaniuk. A pedagógus-szakszervezetek szerint mindez teljesen súlytalanná, észrevehetetlenné tenne egy esetleges sztrájkot, és miután a döntést jogellenesnek is tartják, az Alkotmánybírósághoz fordultak.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös panaszbeadványában kiemeli: a sztrájkjog gyakorlása csak akkor tölti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet, így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás mint a sztrájkjog lényegi eleme.
Ha a sztrájkjog gyakorlása csak úgy képzelhető el, hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el
– áll a beadványban.
A kormány a kifogásolt rendelet indoklásában egyébként továbbra is kiáll korábbi álláspontja mellett, miszerint a mostani pedagógusmegmozdulások politikai akcióknak tekinthetők.
A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány–Bajnai-kormány elvett egyhavi bért. A közszféra bérrendezését 2010 után a kormány a pedagógusokkal kezdte. Béremelés tekintetében most az egészségügyi dolgozók, ápolók, orvosok és a szociális szféra dolgozói vannak soron, vita a további pedagógusbér-emelés időzítéséről van
– olvasható az indoklásban.
A sztrájkbizottságot alkotó szakszervezetek közleményükben hangsúlyozzák: bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság mielőbbi határozatában megsemmisíti az Alaptörvény-sértő rendeletet, lehetővé téve a közoktatás területén is munkavállalói nyomásgyakorlásra alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását.
„A cél továbbra is jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével a fokozódó és immár tragikus mértéket öltő szakemberhiány enyhítése, hosszú távon mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása” – teszik hozzá.
(Borítókép: Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete [PSZ] elnöke [b] és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete [PDSZ] országos választmányának tagja közös sajtótájékoztatót tart a Hősök terén 2022. január 31-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)