Kovács János politikai elemző szerint a szomszédban zajló háborús konfliktus minden megelőző intézkedés ellenére sem hagyja érintetlenül Magyarországot, elég a valószínűsíthető menekültáradatra, a határ menti biztonsági kihívásokra, a kárpátaljai magyarok helyzetére vagy az Oroszországgal szembeni szankciós politika kül- és gazdaságpolitikai hatásaira gondolni.

Az Index megkeresésére az elemző elmondta: az Orbán-kormány kénytelen felülvizsgálni az Oroszországgal szembeni pragmatikusabb, cserealku-diplomáciára építő, a nyugati szövetségi rendszeren belül különutasnak is titulált politikáját.

A magyar külügy az elmúlt hetekben mindvégig a deeszkaláció, a békés rendezés fontosságáról beszélt, a kormányfő pedig biztosította Ukrajna elnökét Magyarország szolidaritásáról. Az ellenzék – egyébként Berlin és Párizs álláspontjával is ellentétesen, Washingtonhoz közeledve – éles oroszellenes retorikát folytatott, amelynek során részükről ígéretként is felmerült magyar fegyvereknek és katonáknak a konfliktuszónába küldése. A magyar közvélemény előtt ez akár politikai hazárdjátéknak is tűnhet, hiszen egy ilyen lépés hazánk konfliktusba való bevonódását növelné

– vázolta Kovács János a kormányoldal és az ellenzéki összefogás narratívái közötti különbségeket.

Ugyanakkor az elemző szerint az ellenzék annyi helyzeti előnnyel mégis rendelkezik, hogy régóta bírálja az orosz nagyhatalmi erőpolitikát, a magyar kormány szoros keleti kapcsolatait, és a mostani eseményeket képes lehet mintegy igazolásként felmutatni, megerősítve azt a narratívát, miszerint Magyarország nem kompország, és a választás tétje a Nyugathoz vagy Kelethez való tartozás.

Az elemző azt is mondta: hazánk nyugati orientációját intézményes szinten idáig sem vonta kétségbe a kormány vagy a Fidesz-tábor, most viszont erősödhet a nyugati orientáció hangsúlyozása, amelyet a jogállamisági viták sem írhatnak felül.

Az ellenzéki összefogás eddig is Washington, London, Varsó, illetve a baltikumi és skandináv államok álláspontját hangsúlyozta, és a megváltozott körülmények között kevésbé tud újat mondani azon túl, hogy Orbán és Putyin, Szijjártó és Lavrov személyes viszonyát igyekszik pellengérre állítani, a magyar kormány felelősségét hangsúlyozni a korábbi külpolitikai orientáció miatt

– fejtette ki az elemző.

Nem mindegy, ki mit mond

Kovács János politikai elemző szerint a jelenlegi helyzetben az egyedüli célravezető politikai kommunikáció a Magyarországot érő káros hatások kivédésének törekvése és a humanitárius segítségnyújtáson túl a magyar katonai bevonódás gyengítése.

A bizonytalanság, a kapkodás, az egymásnak ellentmondó kommunikáció, a lakosság nem megfelelő tájékoztatása, a konfliktussal járó kihívásokra adott lassú vagy elégtelen válaszok, illetve a magyar katonai bevonódás lebegtetése azonban mind negatív hatással lehetnek az érintett szereplők támogatottságára.

Amennyiben a kormány kompetensnek tudja mutatni magát a válságkezelésben, képes megadni az átlagválasztó számára a szubjektív biztonságérzetet egy, a médiában is hangsúlyosan megjelenő, objektív fenyegetettség kapcsán, akár profitálhat is a helyzetből

– fogalmazott az elemző.

Abban az esetben is erősödhet a kormány támogatottsága, ha a lakosság azt érzi: a kormány nemzeti érdeket képvisel, amely adott esetben józanabb hangot üt meg, mint a katonai tömbök egymással szembeni háborús propagandája.

Az elemző szerint a migráció és a koronavírus-járvány analógiája viszont azért sántíthat, mert az ellenzék évek óta építgeti a „keleti, autoriter hatalmakkal barátkozó Orbán-rezsim” képét, amire a kormány is gyakran rájátszott az EU fekete báránya szereppel, a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájának követésével vagy a külpolitikailag egyébként nem túl erős Biden-adminisztráció bírálatával.

Itt tehát van egy hosszú előtörténet, amely könnyen hendikep lehet a kormány számára, a kormányzati felelősség kérdése pedig össztársadalmilag megosztóbb lehet, mint a tömeges illegális migráció kezelése kapcsán

– mutatott rá Kovács János politikai elemző.

Mint arról beszámoltunk, Török Gábor szerint veszélyes lehet a Fidesznek a kialakult helyzet, és kulcskérdéssé válhat, hogy mit mond Orbán Viktor. „Szerencséje, hogy az ellenzék továbbra is segítségére siet: ilyen helyzetekben egyetlen rossz mondatot mondhat az ellenzék, és azt már – a háborúba küldött magyarokról és fegyverekről beszélve – a háború előtti napokban meg is tette Márki-Zay Péter” – tette hozzá az elemző.

(Borítókép: Harci járművek Kelet-Ukrajnában 2022. február 24-én. Fotó: Reuters)