Az elmúlt tizenkét évben most először fordul elő, hogy egy egész országot foglalkoztató ügyben láthatóan megosztott a kormány saját szavazótábora – jelentette ki Török Gábor a hvg360-nak adott keddi interjújában, utalva az orosz–ukrán konfliktusra. Az ismert politikai elemző azt is kifejtette: szerinte a Fidesz-tábor jelentős része nagy csalódásként éli meg a kormány Ukrajna melletti kiállását.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója nem ért egyet kollégája megállapításaival, mert – mint mondja – a Fidesz szavazói alapvetően az Orbán Viktor vezetői alkalmasságába vetett hitet képviselik, és az egyetértés a mostani válságos, háborús helyzetben is változatlanul megmarad. Vagyis a politikai elemző továbbra sem érzékeli a Fidesz-táboron belüli törésvonalat.

Orbán Viktor szerintem kifejezetten jól pozicionálta magát, amikor a béke pártjára állt, és a választók biztonságigényét próbálja kielégíteni, mert egyértelmű, hogy az aggodalom mellett a békepártiság jelenleg a két legerősebb vágy most a magyarokban a háborúval kapcsolatban

– mondta el az Indexnek Mráz Ágoston Sámuel.

Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezető igazgatója már arról beszélt az Indexnek, hogy kezdeti méréseik alapján valóban megosztott lehet a Fidesz tábora. Bár azzal ő is vitatkozik, hogy az utóbbi tizenkét éves ciklusban most először szakad szét a Fidesz bázisa. A politikai elemző szerint több, a kormánypárti szavazókat is megosztó ügy is előfordult az említett időszakban, köztük például a CEU hazai kiszorítása.

Ugyanakkor tény és való, hogy az ukrajnai események olyan hatósugarúak, amelyekhez eddig semmi sem mérhető, és eddig bármi okozott törést a szavazóbázison belül, a Fidesz eddig mindig ki tudta mozogni, és újból egységet tudott kovácsolni a táborán belül

– tette hozzá Pulai András.

Búcsú a keleti nyitástól

Azt Mráz Ágoston Sámuel is elismeri, hogy a Fidesz valóban váratlan és nehéz helyzetbe került, miután a kormánypárt lényegében egyik napról a másikra kényszerült elengedni tizenkét év következetes keleti nyitás politikáját. Erről úgy vélekedik, hogy a keleti nyitás egy teljesen más világpolitikai helyzetben meghirdetett program volt, akkoriban teljesen racionális lépés.

Abban a helyzetben kis-, középméretű országként nem tettünk más, mint követtük az európai nagy testvérek, köztük például Németország és Franciaország stratégiáját. Ám a világ a múlt hét óta megváltozott, és az említett európai országok is – lezárva a politika- és a gazdaságtörténet e fejezetét – új lapot nyitottak, amely nyilvánvalóan hatással lesz Magyarországra is

– emelte ki a Nézőpont Intézet igazgatója, aki emlékeztetett: eddig is Németország volt a Gazprom legnagyobb gázpiaca, ahogy a németek keleti nyitása is jóval Magyarországé előtt kezdődött. Azaz a keleti nyitásnak Magyarországon mindig is sokkal nagyobb volt a füstje, mint a lángja: jóval nagyobb politikai és közbeszédbeli tematizálást kapott, mint amekkora jelentőségű valójában volt.

A lényegi kérdés jelenleg egyébként sem az, hogy az előző fejezetben mit mondott egy kormányfő, hanem az, hogy ebben az alig egy hete felálló, merőben új világpolitikai helyzetben ki hogyan találja fel magát, hogyan tud az aktuális körülményekhez alkalmazkodni

– érvel Mráz Ágoston Sámuel.

Pulai András számára nem is az a kérdés, hogy saját korábbi politikájával szembefordulva tett-e 180 fokos fordulatot a Fidesz az ukrán–orosz események hatására, hanem az, hogy mennyit. Ezek sorában a legújabb példa, hogy Orbán Viktor újabban arra szólítja fel a magyar állampolgárokat, hogy nyújtsanak segítő kezet a menekülteknek, akiknek a kormány is minden támogatást megad.

A Publicus Intézet vezetője egyelőre nem tudja, hogy a társadalom Fidesz-szavazóréteg-tábora hogyan fogja megemészteni, megemészti-e egyáltalán a pálfordulások sorát. Ám nem gondolja, hogy az említett szavazók elpártolnak, és átszavaznak az ellenzékre, az viszont valid forgatókönyv lehet, hogy bizonytalanságukban végül április 3-án távol maradnak az urnáktól.

A béke mint koncepció, amely abszolút szimpatikus opció, szeretik, igénylik a választók. Főleg hogy a béke szerepe egy háborúban különösen felértékelődik. Azzal teljesen egyetértek, hogy amennyiben a Fidesz ebbe az irányba mozdul, valószínűleg nem mozdul rossz irányba

– értékeli a Fidesz aktuális kommunikációját Pulai András.

Búcsú a fegyverektől

Mráz Ágoston Sámuel meglátása az, hogy az ellenzék elhibázott kampányt folytat a putyinozással, mert Gyurcsány Ferenc minden erőfeszítése ellenére sem tudja elhitetni a közvéleménnyel, hogy ő az orosz elnök ellensége. Gondoljunk csak a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének idejéből való Putyinnal közös képekre, amelyek újabban ismét keringenek a közösségi médiában.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kijelentéseit sem tartom szerencsésnek, miszerint segítségként fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába, mert ezzel nem a béke pártjára állnak, ami, mint említettem, a magyar társadalom egyértelmű elvárása. A mostani fokozott hírfogyasztás miatt a szavai biztosan többekhez fognak eljutni, így egyre nagyobb tétje lesz a nyilatkozatainak

– fogalmazta meg kritikai észrevételeit a Nézőpont Intézet vezetője.

Ezzel szemben Pulai András úgy ítéli meg, hogy az ellenzék a saját politikai érdekeit vizsgálva a megfelelő vágányon halad. Leginkább azért, mert hitelesek maradtak abban, hogy eddig is következetes, ukránbarát és a Kreml tevékenységét kritikusan megítélő politikát folytattak, és távolságtartásról beszéltek Putyin elnökkel szemben. A szavazók ezt véleménye szerint értékelik, akárcsak a beszállást a menekültsegítésbe.

Erősödhet a kormány támogatottsága, ha józanabb hangot üt meg, mint az ellenzék – ezt korábban Kovács János politikai elemző mondta az Indexnek, aki arról is beszélt, hogyan változtathatja meg a szomszédban zajló háború a hazai választási kampányt. 

Folyamatosan követjük  az orosz–ukrán háború eseményeit , percről percre frissülő cikkünket ITT találja.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)