Egy friss közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az orosz támadás megítélésében hasonlóan vélekednek a kormánypárti és ellenzéki szavazók, de a további kérdésekben kirajzolódtak a pártpolitikai törésvonalak.
A Publicus Intézet február 28. és március 3. között, 802 fő megkérdezésével készített közvélemény-kutatásában a válaszadók 78 százaléka szerint nem jogos az, hogy az oroszok támadást indítottak Ukrajna ellen. Az ellenzéki összefogás támogatóinak 91 százaléka, a bizonytalan voksolók 72 százaléka, valamint a Fidesz-szavazók 64 százaléka nem tartja jogosnak az offenzívát.
A válaszadók hat százaléka látja úgy, hogy jogos volt az oroszok támadása, a Fidesz-szavazók tizenkettő, a bizonytalanok öt, a hatpárti ellenzéki tábor két százaléka van ezen az állásponton.
Hétszázaléknyi válaszadó szerint részben jogos, részben nem jogos a támadás.
47 százalék úgy véli, hogy az elmúlt tizenkét évben Orbán Viktor inkább oroszbarát külpolitikát folytatott. Az Egységben Magyarországért-lista szavazóinak 86 százaléka, a bizonytalanok 42 százaléka, a fideszesek 18 százaléka mondta ezt.
Hét százalék inkább Nyugat-barátnak látja a miniszterelnök külpolitikáját, ide sorolható a kormánypártiak 13 százaléka és a bizonytalanok hat százaléka.
33 százalék mindkét külpolitikai irányt jellemzőnek tartotta az elmúlt tizenkét évben, négy százalék szerint Magyarország egyik irányvonalat sem követte.
49 százalék azon véleményének adott hangot, hogy az orosz–ukrán háború fényében Magyarországnak inkább Nyugat-barát külpolitikára van szüksége. Az ellenzékiek 88 százaléka, a bizonytalanok 46 százaléka, a fideszesek 18 százaléka így gondolja.
Öt százalék a háború ellenére is inkább az oroszbarát politikára voksolna. Így látja a fideszesek tíz, a bizonytalanok négy százaléka.
24 százalék mindkét külpolitikai irányvonalat követné. A fideszesek 41, a bizonytalanok 23, az ellenzékiek hat százaléka üdvözölné egyszerre a keleti és nyugati irányú külpolitikát.
Tizenegy százalék viszont úgy gondolja, hogy egyik külpolitikai irányvonalat sem szabad követni, ezt mondta a Fidesz-szavazók 17, a bizonytalanok 11, az ellenzékiek öt százaléka.
Ahogy arról beszámoltunk, február végén, az első háborús hírek idején a kormánypártok stabil vezetését regisztrálta a Medián.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, hétfői percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Egy lebombázott lakóépület Borodianka településen, Ukrajnában 2022. március 3-án. Fotó: Reuters / Maksim Levi)