Vírusszerűen terjednek az orosz–ukrán háború képkockái a közösségi oldalakon, melynek eredményeként azoknak a mindennapjaiba is beférkőzött a háború, akik egyébként Ukrajnától több száz vagy több ezer kilométerre élnek. „Az inváziókról készülő nyers felvételek társadalmi és katonai szempontból is veszélyt jelenthetnek” – erre hívta fel a figyelmet Lipták Marcell pszichológus, kríziskommunikációs szakértő.
Míg korábban az európai fiatalok nagyszüleik történetei alapján próbálták meg elképzelni, hogy milyen az, ha háború van, addig most ugyanez a korosztály a különböző közösségi oldalakon – főként Twitteren és TikTokon – szinte valós időben követheti a háborús eseményeket a felületekre felkerülő videók segítségével. A szakember szerint az elmúlt napok megmutatták, hogy a közösségi oldalak nincsenek eléggé felkészülve erre a helyzetre, az áldozatokról, sebesültekről szóló tartalmak ugyanis szűrők és filterek nélkül jutottak el a világ minden pontjára.
Másodlagossá vált a média szűrője, és előtérbe kerültek azok a közösségi oldalakon terjedő nyers felvételek, amelyek társadalmi és katonai szempontból is veszélyt jelenthetnek
– mondta az Indexnek Lipták Marcell, utalva arra, hogy a haderők részéről történő élő bejelentkezések sok esetben nagyon kontraproduktívak, azokból ugyanis az ellenséges csapatok könnyen információkat szerezhetnek a pontos elhelyezkedésre és a fegyverekre vonatkozóan.
„Bár általában a katonákat és a civil lakosságot is arra kérik, hogy ne készítsenek az akciókról felvételeket, az elmúlt hetekben ezt a szabályt sokan nem tartották be” – emelte ki a kríziskommunikációs szakértő.
Az egyik legnépszerűbb háborús videó a Kígyó-szigethez köthető, ahol tizenhárom ukrán határőr tartózkodott, amikor az oroszok rádión fegyverletételre szólították fel őket. A felvételek alapján ekkor a következő párbeszéd zajlott le:
„Ismétlem, tegyék le a fegyvereket, és adják meg magukat, különben tüzet nyitunk. Vették?” – üzenték az oroszok.
„Megmondjam nekik, hogy kapják be?” – kérdezte erre reagálva az egyik ukrán határőr.
„Feltétlenül” – érkezett a válasz az egyik társától.
A határőr ezután visszafordult a mikrofonhoz, felerősítette a hangerőt, és közölte az oroszokkal, hogy bekaphatják. (Szó szerint azt mondta: „Russzkéj koráblj, idé nahuj!” – azaz: Orosz hadihajó, menj a f*szba!)
Bár az első hírek szerint a támadást – ami ezután következett – egy katona sem élte túl (az elesett határőrök Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől posztumusz Ukrajna Hőse kitüntetést is kaptak), az ukrán határőrség később arról posztolt, hogy a védők életben vannak.
Szintén nagy port kavart az a valójában egy videójátékból származó felvétel, mely szintén az orosz–ukrán háború egy részleteként terjedt el a közösségi oldalakon. Az átverésre többek közt egy youtuber hívta fel a figyelmet Twitteren.
„Ez az ARMA III, egy videojáték, melyből egy felvételt ezrek kezdtek el megosztogatni azt állítva, hogy az orosz–ukrán háborúról készült. Bár a videó valósnak tűnik, egyszerűen észbontóan borzasztó, hogy mennyi félinformáció kering csak a kattintásokért és a kedvelésekért” – írta Frank Passalacqua. Később egyébként az általa belinkelt rövid videórészletet a Twitter törölte.
A fenti két történet is azt mutatja, hogy a háború óta elképesztő mértékben megszaporodtak a dezinformációk és az álhírek, a szakemberek szerint érdemes minden egyes gyanús videót, kijelentést fenntartásokkal kezelni.
Az elmúlt másfél hétben számos szívszorító felvétel is napvilágot látott, az egyiken például egy ukrán katona búcsúzkodott szüleitől, rövid videójában azt mondta: „keményen bombáznak minket... anya, apa, szeretlek titeket”
Lipták Marcell úgy véli, hogy az ilyen típusú bejelentkezések a családok számára rendkívül traumatizálók lehetnek, de ezek a felvételek általánosságban a háborút csak kívülről szemlélő embereket is megviselik, az átlagnál többen panaszkodnak most szorongásra, alvászavarra.
„Különösen megrázó tud lenni, ha egy olyan jelenetet látunk, ami akár velünk is megtörténhetne, gondoljunk itt például azokra videókra, ahol a szétszakadó családok egymástól búcsúzkodnak. Ezek mélyítik a már egyébként is bennünk lévő félelmeket, és ezáltal az átlag emberekhez is közelebb kerül a háború” – mondta a pszichológus, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon, illetve Európában alapvetően egy védett, békés környezetben élhettünk, hosszú idő után először kell reménykednünk abban, hogy ez a jövőben is így marad.
Nemrég a Mindset Pszichológia közleményben számolt be arról, hogy az elmúlt napok eseményei miatt Mentális Akciótervet hirdetnek, és segítenek mindazoknak, akik a háború miatt lelki segítségre szorulnak.
„Az egész világot sokkolta, hogy Oroszország megtámadta a szomszédos Ukrajnát. A percről percre frissülő fejlemények, az utcákon felbukkanó harckocsik látványa, a lakóhelyünk felett elhaladó honvédségi helikopterek és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság sokunkban gerjeszt szorongást. Sokan érintettek akár család vagy barátok által, hiszen magyarlakta területek is veszélybe kerülhetnek” – mondta Partos Bence, a Mindset Pszichológia tulajdonos ügyvezetője, kiemelve, hogy szervezetük pszichológus munkatársai a segelyvonal@mindsetpszichologia.hu e-mail-címen várják azok jelentkezését, akik a háborús konfliktus miatt pszichés támogatást szeretnének kapni.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Index)