„Pontos adataink még nincsenek, de a visszajelzések alapján joggal bízhatunk abban, hogy a ma kezdődő, határozatlan ideig tartó munkabeszüntetésben is annyian vesznek majd részt, mint a januári figyelmeztető sztrájkban” – kezdte az Indexnek Totyik Tamás. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke elmondta: beszédes, hogy szerda délelőtt az intézményvezetők tankerületi utasításra hivatkozva több iskolában is – főként ott, ahol a tanulók nagy létszámban nem jelentek meg – rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, amit egyébként csak a járványra vagy valamilyen természeti csapásra, más elháríthatatlan okra hivatkozva lehetne megtenni.

A pedagógusok ügyét nehezen lehet természeti csapásnak titulálni. Nyilván arról van szó, hogy ha egy intézményben nincs tanítás, akkor munkabeszüntetés sincs, így próbálják a sztrájkot utólag láthatatlanná tenni

– emelte ki az érdekvédő, hozzátéve, hogy szóban azokat a pedagógusokat is megfenyegették, akik különböző Facebook-csoportokban arra buzdították a szülőket, hogy ne vigyék mától iskolába a gyerekeket.

A PSZ alelnöke egyúttal megragadta az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a szülőknek és legfőképpen azoknak a diákoknak, akik ma a fővárosban a Parlament előtt, a Kossuth téren vagy bárhol máshol az országban kiálltak tanáraik mellett.

Bármennyi lesz is a sztrájkolók száma, a rendszerváltozás óta nem volt ekkora társadalmi támogatottsága az oktatásnak, mint 2022-ben

– jelezte Totyik Tamás.

Hetekre berendezkedtek a félnapos tanításra, egyházi intézményekben is sztrájkoltak

Mint arról korábban beszámoltunk, mától országos sztrájk indult az oktatási intézményekben, a főbb események a következők voltak:

• Mivel a sztrájkolóknak igazodniuk kell a 2022. február 11-i kormányrendelethez – ami azt jelenti, hogy az órák ötven százalékát meg kell tartani –, a tanárok a legkülönbözőbb módokon álltak bele a munkabeszüntetésbe. Vannak, akik hetekre berendeztek arra, hogy csak 11 órától tanítanak, míg máshol a nem sztrájkolók helyettesítik a sztrájkolókat, de van olyan intézmény is, ahol ezen a héten szerdán, csütörtökön és pénteken egy órát sem tartanak meg, míg jövő héten ugyanezeken a napokon minden órát. Így összesen a hat sztrájknap alatt a tanórák felét teljesítik a pedagógusok.
• Egyházi intézményekben is sztrájkoltak a tanárok. Molnár Szabolcs, a zalaszabari Sík Sándor Római Katolikus Általános Iskola pedagógusa lapunknak elmondta: nem lett volna nyugodt a lelkiismerete, ha nem állt volna bele a munkabeszüntetésbe, hiszen ő is ugyanazokkal a problémákkal küzd nap mint nap, mint a többi sztrájkoló kolléga.
• Bár a sajátos nevelési igényű (sni) tanulókkal foglalkozó pedagógusok is szerettek volna sztrájkolni, a rendelet értelmében erre nem volt lehetőségük, így többfelé csak a szolidaritásukat fejezték ki. Egy szabolcsi készségfejlesztő iskola tanára az Indexnek arról mesélt, hogy szerdán minden pedagógus fekete pólóban ment dolgozni.
• A kőbányai Szent László Gimnáziumban a szülők részéről is nagy volt a támogatás, az intézmény előtt édesanyák, édesapák, nagyszülők, de még keresztszülők is megjelentek annak érdekében, hogy biztosítsák a tanárokat arról, van létjogosultsága a munkabeszüntetésnek.
• A diákok szintén támogatásukat fejezték ki, vidéken és a fővárosban is szolidaritási menetet, tüntetést szerveztek, a fővárosban a Kossuth téren többen beszédet mondtak, és közben többek között ezeket a szlogeneket skandálták: „Fizessétek ki a tanárainkat!”, „Tanulni akarunk, tanítani ki fog?”, „Nincs pénz, nincs tanítás!”, „Tök mindegy, hogy bal vagy jobb, a sztrájk mindenhol alapjog”.

Arról, hogy milyen események vezettek a határozatlan ideig tartó pedagógussztrájkig, itt írtunk korábban.

(Borítókép: Pedagógussztrájk 2022. március 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)