Török Gábor a március 15-i beszédekről úgy fogalmazott, hogy „mindkét produkció hozta az elvárhatót, bár egyik sem volt mestermunka”. Orbán Viktor esetében meglepte az elemzőt az ellenfelek szokatlanul erős megbélyegzése, és volt egy olyan érzése, mintha a miniszterelnök „újra és újra mondani akarna valami fontosat a háborúról, amit aztán nem mondott el”. Márki-Zay Péter pedig „túlságosan sok időt fecsérelt el nehezen értelmezhető, a választási stratégiát nem támogató gondolatokra, egy koncentráltabb, lényegre fókuszáló beszéd hatékonyabb lehetett volna”.

A politológus az Azonnalinak adott interjújában úgy vélekedett, hogy a két oldal többmilliós elkötelezett tábora már régen döntött, őket nem fogja meghatni, ami a választás előtti utolsó napokban történik.

A választást viszont azok fogják eldönteni, akiknek a személyes döntése lehet, hogy csak mostanában érik meg – vagy éppen majd csak az utolsó napokban, akár az utolsó napon fog megérni. Az utolsó hetekben sokkal nagyobb tétje van annak, ami történik, mert sokkal többen figyelnek a magyar politikára.

A háború hatása

Török Gábor szerint ma jól látszik, hogy a háború miatt az oroszkérdés valamennyire megosztja a Fidesz táborát, de ez kevés hatással lesz a választásokra.

Attól, mert egy kormánypárti szavazó nem tartja helyesnek Orbán Viktor korábbi oroszpolitikáját, még nem fog az ellenzékre szavazni. Annál sokkal mélyebbek az árkok, sokkal nagyobbak a távolságok, hogy ez ilyen rövid idő alatt megtörténjen.

Török Gábor úgy gondolja, hogy az ellenzék óriási hibát követett el, „pontosabban egy hatalmas lehetőséget hagyott kihasználatlanul”. Az elemző ki is fejtette, hogy miért: ha az ellenzék a háború első napján azt mondja, hogy most nem a politikai felelősség kérdése a legfontosabb, hanem nemzeti összefogásra van szükség, látszólag felfüggesztik a kampányolást, és kezdeményezik, hogy Orbán Viktor az ellenzék bevonásával döntsön a teendőkről, személyesen találkozzon a két vezető, nagyon nehéz helyzetbe hozták volna a kormányoldalt.

Egy ilyen felütés után Orbánból sokkal nehezebben lehetett volna a béke apostola, mert nyilván azt nem vállalhatta volna politikailag, hogy MZP társaságában beszélgessen a teendőkről, a kinyújtott kéz elutasítása pedig sokkal rosszabb kezdés lett volna a kormánynak.

Meglepetés lenne az ellenzéki siker

Török Gábornak vannak olyan információi, hogy néhány fővárosi kerületben lehet esélye a Fidesznek, de Budapesten nagy többségében biztosra vehető az ellenzéki győzelem. Vannak olyan billegőnek tartott körzetek is, ahol az ellenzék áll meglepően jól.

Majd meglátjuk, hogy végül mi lesz az összkép, én továbbra is azt látom, hogy a papírformának ma a belsős elemzések a 110 körüli mandátum megszerzését látják a Fideszben, de ennél nagyobb, akár 120 körüli végeredmény sem elképzelhetetlen a ma az asztalon lévő számokból. Az ellenzék sikere ma kétségtelenül nagy meglepetésnek számítana – de azért nagy meglepetésre is volt már példa korábban.

Török Gábor a választás utáni időszakról elmondta, hogy akár nyer az ellenzék, akár veszít, a DK szinte minden forgatókönyvből jól jöhet ki, miközben az LMP-nek, az MSZP-nek és a Párbeszédnek „a 2024-es EP-választás ma elég magas lécnek látszik”. 

A Fidesznek már a kétharmad elvesztése is új helyzetet teremtene, egy erős fegyver esne ki a kezükből, de az elemző az ennél sokkal súlyosabb változások között a külpolitikai helyzetet és a gazdasági körülményeket említette.

Egy költekező, jóléti intézkedések sokaságát hozó kampány után nagyon nehéz lesz súlyos megszorításokat bevezetni. Biztos nem teszik meg azt a szívességet az ellenzéknek, hogy így nevezzék majd az új lépéseket, de azért hamar leesik majd mindenkinek, hogy új helyzet van. A kormányzás első két éve ebből a szempontból kellemetlen vesszőfutás is lehet.

Török Gábor ezzel kapcsolatban korábban arról írt Facebook-oldalán, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem veszít a választásokon, de a legnehezebb ciklus várhat rá.

(Borítókép: Török Gábor. Fotó: Ajpek Orsi / Index)