A fiatal választók közel fele az ellenzék győzelmét szeretné, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot és a Mi Hazánkat pedig beszavaznák az Országgyűlésbe.
Az IDEA Intézet a Heinrich Böll Stiftung megbízásából két hullámban, 2022 február és március elején közösségimédia-alapú kérdőív segítségével vizsgálta az első választók preferenciáit. Erről a választói rétegről általában kevés ismeretünk van, mert az ifjúsági vizsgálatokban a 17–22 éves korosztály meglehetősen kis mintanagysággal szerepel.
Az IDEA Intézet kutatása ebben az értelemben teljesen unikális, mert célzottan ezt a speciális ifjúsági rétegeket szólította meg kérdőívével. A kutatás tehát az első választókat vizsgálta, akiket a legtermészetesebb közegükben, az interneten közösségimédia-alapú, véletlenszerű hirdetésekkel ért el a kutatóintézet. A rövid, öt-hét perces kérdőív könnyed megfogalmazásban készült, és emojikat, illetve más vizuális, a fiatalok számára ismert elemeket tartalmazott.
Az első választók azok a polgárok, akik 2022. április 3-ig betöltik a 18. életévüket, de 2018. április 8-án még nem voltak választókorúak, azaz idén szavazhatnak először. Ez négy teljes korévet, a 18, a 19, a 20, a 21 éveseket és részben a 17, illetve a 22 éveseket jelenti. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 18–21 évesek 399 051 főt tesznek ki együtt, akikhez hozzájön még a 17 évesek és a 22 évesek egy-egy kisebb csoportja.
Az ilyen módon számított első választók száma így meghaladja a négyszázezer főt.
A mintába került első választók túlnyomó többsége hallott az április 3-i országgyűlési választásról. Egyharmadukat hidegen hagyja az esemény, 58 százalékuk viszont figyelemmel kíséri a folyamatokat. Szokatlanul jelentős a nemek közötti eltérés a választás ismertségét tekintve.
Míg az első választó férfiak 77, addig a nőknek csupán 35 százaléka kíséri figyelemmel a választási kampányt is.
Az első választó magyar fiatalok 53 százaléka jelezte, hogy biztosan el fog menni szavazni, további 14 százalékuk pedig valószínűsítette. Az IDEA Intézet februári-márciusi omnibuszvizsgálataiban mért lakossági részvételi arányhoz képest ez lényegesen kisebb.
A mintába került első választók 17 százaléka szavazna április 3-án a Fidesz–KDNP-re, mintegy harmaduk (32 százalék) viszont az ellenzék egyesített listájára. Az első választók a Mi Hazánk Mozgalmat és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot (MKKP) is beszavaznák a parlamentbe, azonban magas, 34 százalék az ismeretlen preferenciájúak (bizonytalanok, titkolózók és passzívok) aránya.
Ha csak azokat vizsgáljuk, akiknek van preferenciájuk, illetve van preferenciájuk és biztosan részt kívánnak venni a választáson, akkor megállapítható, hogy ha az első szavazókon múlna, az ellenzéknek gyakorlatilag kétharmados többsége lenne a parlamentben. A nők körében itt a Fidesz vezet, míg a férfiaknál erőteljesen az ellenzék.
Az első választók felének volt már stabilnak tekinthető preferenciája, 11 százalékuk döntött az előválasztás időszakában, 13 százalékuk a kampány hatására döntött, míg 22 százalék, azaz majd minden negyedik első választó az utolsó héten vagy az utolsó napon fog dönteni.
Az első választók 22 százalékának az a válasza a kérdésre, hogy maradjon a kormány, míg 46 százalékuk azt szeretné, ha az ellenzék győzne. Az ellenzéki pártok támogatottsága itt lényegesen magasabb, mint az egész lakosságra mérhető közvélemény-kutatásokban. A Fidesznek azonban nagyobbnak tűnnek a tartalékai a fiatal bizonytalanok közegében.