Négy évvel ezelőtt főleg Budapesten több helyen már kora reggel, de még késő este is hatalmas sorok alakultak ki az átjelentkezők szavazóköreinél. Kérdés, hogy idén mi várható, ami leginkább attól függ, miként döntenek a helyi választási irodák vezetői.
Sokak számára emlékezetes lehet a jelenet 2018. április 8-ról, amikor Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) akkori listavezetője az országgyűlési választás estéjén, a párt eredményzáró eseményén a szavazóhelyiségek előtt még késő este is kígyózó kígyókról beszélt.
Az ellenzéki párt akkori miniszterelnök-jelöltje négy évvel ezelőtt arra a jelenségre utalt, amikor néhány kijelölt, jellemzően budapesti szavazókör előtt kora reggeltől még jóval az este 7 órás urnazárás után is hosszú sorokban álltak a szavazópolgárok. Jellemzően ott, ahol az átjelentkezést választók voksolhattak.
Várhatóan a választás napján, április 3-án nem fognak kígyózni a kígyók, a sorok kígyózása pedig attól függ, hogy a helyi választási irodák vezetői hogyan döntenek. Ők legkésőbb jövő hét kedden mondhatják azt, hogy az átjelentkezéssel szavazásra kijelölt szavazókörökben két részre bontják a szavazóköri névjegyzéket.
A lehetőség a választási törvény alapján azoknál a szavazóköröknél áll rendelkezésre, ahol a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az 1500-at.
A választópolgárok pénteken 16 óráig jelezhetik, ha nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben, hanem egy másik magyarországi településen szeretnének szavazni április 3-án. Ennek szabályairól részletesen írtunk ebben a cikkünkben, minden praktikus tudnivalót és teendőt összefoglalva.
A Nemzeti Választási Iroda péntek reggeli adatai szerint 140 ezer választópolgár jelezte már, hogy az országgyűlési képviselők választásán és a vele egy napon rendezett népszavazáson a lakóhelyétől eltérő, más magyarországi településen kíván szavazni. Négy évvel ezelőtt, április 8-án összesen 212 259 átjelentkező volt.
Hagyományosan a legtöbb átjelentkező a főváros belső kerületeiben van:
Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, csaknem háromezren, Győrben pedig jelenleg 2500 átjelentkező van, Debrecenben 2400, Pécsen 2300.
Ha kettébontják a névjegyzéket, ilyenkor a szavazást le lehet bonyolítani egy szavazóhelyiségben úgy, hogy a választópolgár azonosítását, a szavazólap átadását és a névjegyzék aláírását a szavazatszámláló bizottság tagjai egy szavazóhelyiségen belül több külön helyszínen végzik.
Vagy úgy is, hogy a szavazást ugyanazon az épületen belül több külön szavazóhelyiségben bonyolítják le. Például az iskolában az A mellett a B és a C osztály termében is szavaztatnak. Az alszavazókörökben szavazatszedő albizottságok működnek.
A választási eljárási törvény egyébként azt is előírja, hogy ha az átjelentkezéssel kijelölt szavazókörben a névjegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja a kétezret, mindenképpen meg kell bontani a szavazóköri névjegyzéket – ismertette az MTI.
(Borítókép: Szavazásra várakozók állnak sorban a hivatalos zárás után Újbudán a Bocskai István Általános Iskolánál az országgyűlési képviselő-választás napján, 2018. április 8-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)