Az ukrajnai menekültek ellátásának fedezetére kérne támogatási forrást a kormány.
Nem nyújtott be hitelkérelmet az Európai Unió gazdasági helyreállítási alapjához Magyarország – ezt mondta a Népszavának az Európai Bizottság szóvivője.
Orbán Viktor a múlt héten levelet küldött Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, és olyan forrást kért, amelyre korábban nemet mondott, most tehát a kormány mégis lehívná a 9,6 milliárd euró (3300 milliárd forint) összegű hitelkeretet.
Az RRF-forrás igényléshez szükséges csatolni a felülvizsgált helyreállítási tervet, melyben indokolni kell a hitelkérelem okát és a pénzeszközök elköltésének célját. Magyarország eddig azért nem kérte a támogatás hitelrészét, mert vonakodott a számára előírt, a korrupció visszaszorítását célzó lépések megtételétől.
A magyar miniszterelnök most az orosz–ukrán háborúra való tekintettel azt kérte, a bizottság mutasson rugalmasságot a támogatás feltételeinek számonkérésekor, és azonnal tegye lehetővé a pénz elérését, illetve annak rugalmas felhasználását. Azt is szeretné elérni, hogy a hitelkeretet lehessen védelmi célokra, határvédelemre és válságkezelésre fordítani.
Az Európai Bizottság korábban már kezdeményezte, hogy az Ukrajnával határos országok számára nyíljanak meg plusztámogatások. (A becslések szerint a közös kasszából a tagállamok 17 milliárd eurót költhetnek az ukrajnai menekülthullámmal kapcsolatos kiadásaikra egy egyszerűsített ügyintézési rendszeren keresztül.)
Magyarország legalább 300 milliót kaphat az erre szánt forrásból.
Ugyanakkor nem sok az esélye annak, hogy az Európai Bizottság a törvényben rögzített szabályok és feltételek figyelmen kívül hagyásával biztosít hozzáférést a helyreállítási alap támogatási és hitelkeretéhez.