Egy hete még mindenki azt mondta, hogy nem lesz esélye Szegeden és a nagyvárosokban a Fidesznek. Ehhez képest, ha ránézünk a választási térképre, akkor gyakorlatilag csak a Balaton kék – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Szegeden. A tárcavezető a szerb külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt a földgázszállítások rubelalapú elszámolásáról, valamint arról is, hogy miért kérette be az ukrán nagykövetet.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb kollégájával, Nikola Selakoviccsal tartott közös sajtóértekezletén mindenekelőtt a két ország kiváló viszonyát méltatta, és hangsúlyozta, sokat tettek azért, hogy „a történelmi ellenségeskedésből történelmi barátsággá alakuljon a két nemzet kapcsolata”.
Ebből a fejleményből mindkét fél sokat profitált, és a hétvégén megrendezett magyarországi és szerbiai sorsdöntő, történelmi jelentőségű parlamenti választások nyomán minden adott is a munka folytatásához. Aláhúzta, hogy a magyar–szerb kereskedelmi forgalom értéke januárban több mint a kétszeresére nőtt. Kitért arra is, hogy épül a Budapest–Belgrád vasúti pálya, év végére kész lesz a Szeged–Szabadka vasútvonal felújítása.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar kormánypártok rekordszámú szavazatot kaptak, és így rekordszámú képviselőjük lesz az Országgyűlésben, a Fidesz–KDNP negyedik alkalommal szerezte meg a kétharmados többséget.
Egy hete még mindenki azt mondta, hogy nem lesz esélye Szegeden és a nagyvárosokban a Fidesznek. Ehhez képest, ha ránézünk a választási térképre, akkor gyakorlatilag csak a Balaton kék
– fogalmazott.
A miniszter a földgázszállítások rubelalapú elszámolására vonatkozó újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy az ellátásról kétoldalú szerződés rendelkezik, amelyben az EU-nak nem volt szerepe, így ahhoz sincs köze senkinek, hogy ezt az érintettek hogyan módosítják.
Az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy valamifajta közös választ adjanak az orosz földgázt importáló országok, nem tartjuk szükségesnek
– közölte.
Elmondta, hogy Magyarországnak május végén lesz először fizetési kötelezettsége a Gazprom felé, jelenleg pedig a technikai megoldás részleteinek kidolgozása zajlik. „Magyarország energiaellátása biztonságban van és biztonságban is marad” – jelentette ki.
A tárcavezető azt is elmondta, hogy miért kérette be a szerda reggel az ukrán nagykövetet. Ljubov Nepoppal, Ukrajna nagykövetével tudatták, hogy az utóbbi hetekben Ukrajna vezetői részéről több igaztalan vád is elhangzott Magyarországgal szemben, ezekre az Ukrajnában dúló háborúra tekintettel a kormány nem adott arányos választ.
Jelezte: azzal a kijelentéssel, miszerint Magyarország „még csak annyit sem tesz Ukrajnáért, mint mindenki más”, és „támogatja Oroszországot”, az ukrán elnök minden, az erőszakot elítélő, és az ukránokkal együttérző, ezt számos esetben tettekkel is kifejező magyar embert megsértett. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerdai közleménye szerint őket csakis a köszönet és tisztelet hangja illeti.
Szijjártó Péter a szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, elfogadhatatlan az, ahogy a kijevi kormány tisztségviselői nyilatkoznak a magyarországi választásokkal összefüggésben.
Mi megértjük, hogy ők háborúban állnak, szörnyű az a szenvedés, amit az ukrán embereknek át kell élni. De ez sem lehet ok arra, hogy totalitárius rendszer kialakításáról beszéljenek, a háborús bűnökben való cinkosság kérdését vessék fel a diplomatáik, vagy sajnálkozzanak a magyar választás kimenetele felett. Hát álljon már meg a menet!
– mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a magyar emberek demokratikus választáson döntöttek, az eredményt így mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Közölte, bár az ukrán nyilatkozatok „minden határon túlmentek”, természetesen ettől függetlenül Magyarország a jövőben is befogad és ellát minden menekülőt, és megad minden humanitárius segítséget, amit csak kérnek.
A magyar és az ukrán kormány közötti kapcsolatok már rég nem alakulnak fényesen, aminek egyik fő oka a Kárpátalján élő magyarság jogainak háttérbe szorítása. Majd amikor Oroszország és Ukrajna között kitört a háború, Magyarország határozott álláspontja volt, hogy ki akar maradni a konfliktusból, és nem engedélyezi fegyverek szállítását a területén. Az ukrán fél ezt nem hagyta szó nélkül, és megkezdődött a két ország közötti nyilatkozatháború. Nepop Ljubov, Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének vezetője szerint azonban nincs feszültség Zelenszkij és Orbán között – erről bővebben itt írtunk .
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, szerdai percről percre frissülő hírfolyamunkat itt olvashatja.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Nikola Selakovic szerb külügyminiszter sajtótájékoztatót tart megbeszélésük után Szegeden, a megyeházán 2022. április 6-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)