Volt olyan, a parlamentből most nagy eséllyel kieső ellenzéki képviselő, akit kollégái már az előválasztáson leszalámiztak, mások egyszerűen bukták az egyéni választókerületüket, míg a közös ellenzéki lista bejutó helyeire sem mindenki férhetett fel. A rekorder kiesők közt találunk húsz éve a parlamentben ülő MSZP-s exminiszterelnököt, de olyat is, aki még a KISZ-ben vagy a MIÉP-ben kezdett politizálni.
Április 3-án, vasárnap megszületett az újabb fideszes kétharmad, Orbán Viktor zsinórban negyedszerre is kormányt alakíthat. Aki a mostani eredmény és a szokásos karaktergyilkos kampány után is benevez a következő évadra, annak érdemes tudnia, hogy a Nemzeti Választási Iroda hiába prezentálta április 3-án a személyes, illetve a listás választási diadalokat és bukásokat,
a választás teljes, országos, hivatalos jogi végeredménye legkésőbb április 22-én érkezik.
A külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítását és a levélben leadott szavazatok megszámlálását követően az egyéni választókerületek eredménye legkésőbb április 9-én várható. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 3-ig kell megalakulnia. Az eddigi tapasztalatok alapján az Országgyűlés alakuló ülését követően másfél–négy hét elteltével tette le az esküt az új kormány.
Éppen ezért az eddigi – egyelőre nem végleges – eredmények ismeretében óvatosan kell bánni az olyan típusú kijelentésekkel, hogy az eddigi képviselők közül kik azok, akik májustól egész biztosan kiesnek a parlamentből. Ahogy azt sem jelenthetjük ki határozottan, hogy kik a bejutó pozícióban lévő újoncok.
Ha csak ez ellenzéket nézzük, a közös lista első helyén álló Márki-Zay Péter nyilatkozatai alapján várhatóan nem veszi fel mandátumát, hanem marad Hódmezővásárhely polgármestere, ahogy a második helyen álló Dobrev Klára már korábban bejelentette, hogy ő a magyar helyett továbbra is az európai parlamentet választja. Karácsony Gergely pedig szintén maradna főpolgármester Budapesten.
A pártok pedig még alkudozhatnak, hogy listáról végül ki kerül be a parlamentbe.
Tehát jelen állás szerint a jelenlegi csapatból több mint ötven képviselő parlamenti karrierjének szakad vége azzal, hogy átadják helyüket az újonnan érkezőknek. Nézzük, kik ők!
(A parlament újoncait, valamint a most jó eséllyel parlamentből kieső fideszes honatyákat az Index több további cikkben mutatja be a napokban.)
Ha a szociálpszichológia tudományából kölcsönvesszük az áldozati versengés fogalmát, és innen közelítünk, a legnagyobb veszteséget a mostani választási eredménnyel egyértelműen a Jobbik könyvelheti el. Ahhoz képest, hogy a 2018-as választáson 13 százalékos eredményükkel még ők kapták a legtöbb szavazatot a Fidesz után, akkori 26 mandátumukból kilenc, legfeljebb tíz marad.
Jelenleg biztos kieső pozícióban:
Jakab Péter, a Jobbik elnöke hétfőn közösségi oldalán az ellenzék vereségéért máris az Egységben Magyarországért hatpárti szövetséget vezető Márki-Zay Pétert tette felelőssé a lesújtó eredményért. A jobbikos politikus szerint Márki-Zay Péter októberben hat párt hadseregét kapta meg, és tetemes ellenzéki előnyt. Ebből az előnyből fél év alatt lett ellenzéki hátrány és újabb fideszes kétharmad.
Jakab Péter a hét elején azt is kimondta, hogy a hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltje valójában nem leváltotta, hanem megbuktatta az ellenzéket, éppen ezért Orbán Viktor leváltására már Márki-Zay Péter nélkül kell készülnie a továbbra is összefogásban létező ellenzéknek. A Jobbik vezére hangsúlyozta: a hat ellenzéki párt összefogását – melynek nincs alternatívája – meg kell erősíteni.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a parlamentből most kihulló jobbikos képviselők választás utáni kommunikációja alapján egyiküknek sem jutott eszébe másra mutogatni, cserébe a vereségért mind vállalják a felelősséget, illetve gratuláltak ellenfeleiknek, és emelt fővel távoznak.
A választási vereségért való felelősség rám eső részét természetesen vállalom. Ez a minimum, amivel tartozom
– írta például Facebook-oldalán Stummer János, miközben olyan is volt, aki stílusosan a Manowar nevű metalbanda Die with Honor című slágerével jelezte, hogy illik a harcmezőn méltóképpen elvérezni.
2018-ban hiába mérettette meg magát az akkori választáson az LMP miniszterelnök-jelöltjeként, az országos politikában rendkívül aktív Szél Bernadett jelen állás szerint idén a parlamentből is kibukik, miután a Budakeszi-központú Pest 2-es körzetet háromszázalékos különbséggel nem ő, hanem a közmédiás műsorvezetőből külügyi államtitkárrá avanzsált Menczer Tamás vitte.
Az LMP társelnöke, Schmuck Erzsébet sem kezdheti meg zsinórban harmadik képviselői ciklusát: az LMP országgyűlési képviselője az ellenzéki listán sem szerepelt, és fideszes ellenfelétől is kikapott egyéni választókerületében, a Nagykáta-központú Pest 9-ben. Vasárnap a fideszes Czerván György a szavazatok 60,91 százalékát kapta, míg Schmuck Erzsébet 28 százalékot szerzett.
Akiknek szintén hasonló okból kifolyólag pecsételődött meg parlamenti képviselői sorsuk:
Akik szimplán nyugdíjba mentek, illetve már az ellenzéki előválasztáson könnyűnek találtattak, továbbá nem kerültek fel a listára, vagy nem befutó helyre:
A 65 éves Burány Sándort érdemes külön kiemelni, aki 1994 óta folyamatosan képviselő, sőt 2003 és 2004 között munkaügyi miniszter is volt, és egészen 2018-ig az MSZP színeiben politizált: ő 28 év után búcsúzhat a parlamenti tevékenykedéstől. A hatvanesztendős Molnár Gyula, az MSZP korábbi elnöke első körben 1994 és 2010 között, majd 2018–2021 között volt országgyűlési képviselő.
Korózs Lajos, aki politizálni még a KISZ-ben kezdett, hét parlamenti ciklus, azaz 28 év folyamatos országgyűlési karrier után esett ki. Az MSZP korábbi elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila szintén távozhat, aki 2002 óta, azaz húsz éve ült folyamatosan a parlamentben.
(Borítókép: Szél Bernadett 2022. március 6-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)