Az Alaptörvényben előírt feladatán túl a nemzeti egység kifejezését személyes vállalásának nevezte Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök pénteken a Kossuth Rádió Az este című portréműsorában.
Novák Katalinnal Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a műsor házigazdája beszélgetett.
A megválasztott államfő azt mondta, nehéz, de nem lehetetlen feladat lesz megjeleníteni a nemzet egységét; sok-sok olyan törésvonal van, amelyeken felül kell emelkedni.
Novák Katalin meggyőződésének nevezte, hogy a magyar emberek többsége vágyakozik ez után a nemzeti egység után, még akkor is, ha ezzel nem minden pillanatban vannak tisztában.
Van egy olyan magától értetődő nemzeti egység, amelynek a kifejezése nekem feladatom is lesz, és ez nemcsak az Alaptörvény által megkívánt feladatom, hanem személyes vállalásom
– fogalmazott.
Köztársasági elnöki tisztségével kapcsolatban közölte, arra törekszik, hogy – bár a körülményei jelentősen megváltoznak majd – a lényeg ne változzon. Ne változzon, hogy „honnan jöttem, hogy ki vagyok, és milyen örökséget kaptam”, valamint azok a viszonyítási pontok, amit Isten, a hit, a család, a barátok jelentenek.
Személyes élet- és családtörténetét felidézve Novák Katalin a család fontosságát is hangsúlyozva arról beszélt, „mindannyiunk családtörténetében benne van a magyar történelem, és a magyar történelemben benne van mindannyiunk családtörténete”. Ez oda-vissza működik – jegyezte meg.
A megválasztott köztársasági elnök szólt arról is: ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely még nem a szabadságba született bele, de élete tudatos részét már szabadságban élte.
Nagypéntekhez kapcsolódva Balog Zoltán református püspök arról is kérdezte Novák Katalint, hogy mit jelent számára a hitéről beszélni, megjegyezve, közéleti szereplő esetében „vallásról, hitről beszélni gyakran tud megosztó lenni”.
Novák Katalin hitének személyes dimenziójáról szólva elmondta: felnőtt fejjel ébredt rá arra, hogy mennyire fontos szerepet játszik Isten és az Istenbe vetett hit az életében, hogy annak minden területén meghatározóan jelen van.
A személyes hit közéletbeni helyére térve azt mondta:
meg kell találnunk azt a formát, ahol nem rekesztünk ki másokat azért, mert mi megvalljuk a személyes hitünket, ugyanakkor meg tudunk szólítani olyanokat, akiknek vagy már része az életének ez a hit, vagy esetleg nem ébredtek még erre rá.
A nagypénteki elcsendesülésről azt mondta, fontos a hagyományok őrzése, de még fontosabb az a lelki út, „amit bejárunk ilyenkor”, és ennek része az elcsöndesedés.
„Halál nélkül nincs feltámadás” – jelentette ki Novák Katalin, hozzátéve: „Mintha az is egy korszellem lenne, hogy a halált, a szenvedést kiiktatjuk az életünkből”. Ha nem beszélünk a halálról, nem tudunk beszélni a feltámadásról sem, és a halálban ott a feltámadás bizonyossága – fogalmazott.
Az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, ez a nagypéntek lehetőséget ad, hogy átérezzük azoknak a fájdalmát, akik veszteséget szenvednek el. Úgy folytatta, a feltámadás bizonyossága pedig arra is reménységet ad, hogy lesz Kárpátalján száz év múlva is magyar szó.
Novák Katalin egyúttal méltatta Balog Zoltán kezdeményezését, amely alapján munkaszüneti nappá vált nagypéntek, kiemelve: jó lenne, ha minél többen tudnának ezen a napon nagypéntek és a húsvét lényegéről gondolkodni – írja az MTI.
(Borítókép: Novák Katalin, a kormányzó Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)