Az Alaptörvény tervezett módosításával a kormány a veszélyhelyzet körét szeretné kibővíteni két új esettel, a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal.
Ugyan a pandémiával összefüggésben elrendelt veszélyhelyzet május 31-én lejár, lehetnek olyan szituációk, mikor a kormánynak be kell avatkoznia – mondta el Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő pénteken az M1 Ma reggel című műsorában.
Ezt a veszélyhelyzeti tényállást szeretné a kormány két esettel kibővíteni: az egyik a humanitárius katasztrófa, amelynek jelenleg is szemtanúi vagyunk, miután eddig közel 630 ezer ember menekült Magyarországra az ukrán és a román határon keresztül, többségében nők és gyermekek
– fejtette ki Szentkirályi Alexandra.
A kormányszóvivő hozzátette, a másik irány pedig a szomszédos országban zajló háborús konfliktus.
A veszélyhelyzeti működés egy olyan szituáció, amivel kapcsolatban azt kívánjuk, hogy ne legyen rá szükség, ne kelljen életbe léptetni, de ha mégis szükség lenne rá, akkor egy hatalmas segítség az, hogy a kormány azonnal és nagyon határozottan tud reagálni
– adott magyarázatot a kormány által tervezett Alaptörvény-módosításra Szentkirályi Alexandra.
Az Alaptörvény-módosítás gondolata már a csütörtöki Kormányinfón is elhangzott, mikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szintén arról beszélt, hogy minderre azért van szükség, hogy háború esetén a kabinet cselekvőképessége biztosított legyen.
Meglátják, hogy az események alakulása valóban okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessenek.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket ITT találja.
(Borítókép: Szentkirályi Alexandra 2022. április 21-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)