Karácsony Gergely hétfőn reggel Brüsszelből jelentkezett, a főpolgármester amellett fog érvelni, hogy Magyarországnak szüksége van az uniós forrásokra, amihez „a magyar kormánynak a jogállami normákat kell betartania, az EU-nak pedig az önkormányzatok szerepét érdemes erősítenie”.

A főpolgármester leszögezte: az ellenzék társadalmi támogatottsága stabil, de „vissza kell térnünk ahhoz a kérdéshez, hogy egyáltalán vagyunk-e még?”.

Ha innen hazamegyek, a Fővárosi Közgyűlés tárgyal a BKV üzleti tervéről, akkora hiány van benne, mint ide Lacháza. A cég teljesen alulfinanszírozott, miközben az energia, az üzemanyagárak a csillagos égben vannak

– fejtette ki Karácsony Gergely a hvg.hu-nak adott interjújában, hozzátéve: „ezzel csak azt akarom mondani, hogy magamban mindig mosolygok, amikor mindenki arról beszél, hogy '24-ben majd hogy fogunk nyerni, de számomra az a kérdés, hogy fogunk odáig eljutni”.

A politikus nem akar riogatni senkit, amíg lehet, működtetik a várost, de abba nem tudnak belemenni, hogy csökkentsék a járatokat, vagy csak háromhetente takarítsák a járműveket.

Ha van egy kormányzati megszorító politika, akkor azt én verjem le a budapestieken? Ha a kormánynak az a célja, hogy csődbe vigye a fővárost, akkor az fog történni, de akkor nem lennék a pénzügyminiszter helyében, aki éppen devizakötvényeket fog kibocsátani, miközben a működési költségeinket a kormány 40 százalékkal csökkentette.

Karácsony Gergely úgy látja, hogy az újabb kétharmadtól függetlenül a kormány gazdasági és nemzetközi mozgástere minimális, mert a választási győzelem nem írja felül az európai jogszabályokat, a költségvetés helyzetét, és nem állítja meg a tankokat Ukrajnában.

A városvezető szerint a főváros csődje politikailag nem érdeke a kormánynak, és épp azért van most Brüsszelben, hogy „legyen egy elvszerű megállapodás a Magyarországot megillető forrásokról, de közben se a fővárosi, se a többi önkormányzat ne járjon rosszul”.

Február közepén fogadta el az Európai Parlament a Cseh Katalin nevéhez köthető jelentést, amelynek segítségével az európai városok közvetlenül pályázhatnának brüsszeli forrásokra, a koronavírus utáni helyreállítási alapok (RRF) egy része pedig közvetlenül a városok számlájára érkezhetne.