Index Vakbarát Hírportál

Tiltakozásul lemondott Kende Anna, miután az MTA egy új női tagot sem választott

2022. május 5., csütörtök 11:14

Bár a Magyar Tudományos Akadémia korábban több fórumon is jelezte, hogy ezen a gyakorlaton változtatni szeretne, nyilvánvalóan nem tette meg a szükséges lépéseket azért, hogy a rendes tagok közé több nő kerüljön be – emlékeztette lemondólevelében Kende Anna szociálpszichológus az Akadémia vezetését.

Kedden mutatta be honlapján új tagjait a Magyar Tudományos Akadémia (MTA): a közös akadémiai jelöltlistára felkerült száztíz kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait.

Mivel a 26 újonnan megválasztott rendes tag közt egyetlen nő sem szerepel, Kende Anna szociálpszichológus, habilitált egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézete igazgatója egy nappal később, szerda este közölte, hogy tiltakozásul a szerdai nappal lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságáról.

Ma lemondtam az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságban betöltött tagságomról, mert így kívánok tiltakozni az ellen, hogy az MTA 26 új rendes tagja között a nők száma 0

– közölte Kende Anna Facebook-oldalán nyilvános, magyar–angol nyelvű bejegyzésében.

A poszthoz a szociálpszichológus a felmondólevelet is csatolta, amelyet Freund Tamás akadémikusnak, az MTA elnökének, Zsoldos Attila akadémikusnak, a II. osztály elnökének és Urbán Róbert akadémiai doktornak, az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottság elnökének címzett.

„Ezúton szeretném benyújtani lemondásomat az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságomról tiltakozásom jeléül, amiért 2022-ben az újonnan megválasztott 26 rendes tag között egyetlen nő sincsen” – írta a levélben Kende Anna.

A kutató azt is hozzáfűzte, hogy habár az MTA több fórumon is jelezte, hogy ezen a gyakorlaton változtatni szeretne, nyilvánvalóan nem tette meg a szükséges lépéseket azért, hogy a rendes tagok közé több nő kerüljön be.

Éppen ezért, míg az MTA nem képes hatékony változásokat elérni, hogy a nők is érvényesülhessenek, valamint elismertebbek legyenek a tudományos életben, ő addig nem kívánja munkájával támogatni a tudományos bizottság munkáját.

Az újonnan megválasztott rendes 26 MTA-tag egyébként: Benkő Elek, Csiba László, Dunai László, Felinger Attila, Frank András, Gáspár Péter, Haas János, Halmai Péter, Harrach Balázs, Kaptay György, Katz Sándor, Kecskeméti Gábor, Kenesei István, Kiss György, Kollár László, Kovács Zoltán, Kövér György, Miklósi Ádám, Páles Zsolt, Rajkai Kálmán László, Simon István, Stipsicz András, Szendrő Zsolt, Szöllősi János, Tallián Tibor, Zaránd Gergely Attila. 

A kedden megválasztott levelező tagok közé már nők is bekerülhettek, ők a következők a 35-ből:

A Qubit összesítése szerint az MTA szerdai közgyűlése előtti állás alapján, még az újonnan megválasztott tagok nélkül a 293 rendes tag közül 19 nő (6,5 százalék), a 71 levelező tag közül 17 (24 százalék), a 198 külső tag közül 23 (12 százalék).

Az MTA szerint változik a helyzet

Cikkünk megjelenése után az MTA Kommunikációs Főosztálya közleményt juttatott el hozzánk, amelyben azt hangsúlyozzák, hogy az Akadémiának a múltban valóban voltak mulasztásai a nők tudományos közéletbeli érvényesülésének terén. Azonban, mint írják, Lovász László akadémiai elnökként éppen e mulasztásokat elismerve tett lépéseket azért, hogy változtasson a helyzeten, és a jelenlegi elnök, Freund Tamás is maximálisan támogatja elődje kezdeményezését. E lépések eredménye már látszott a 2019-es és a 2022-es levelező taggá választott nők számában, és idén a levelező tagságra 8 nőt és 36 férfit jelöltek.

A nők közül mindenki elnyerte a tagságot, míg a férfiak közül ez kilencnek nem sikerült.

Rendes taggá az akadémiai szabályozás szerint olyan levelező tagok választhatóak, akik levelező tagságuk elnyerése óta jelentős tudományos eredményt értek el. Ez a folyamat általában 3 évnél többet vesz igénybe, így nem jellemző, hogy egy frissen megválasztott levelező tagot már a következő akadémikusválasztáson rendes taggá válasszanak. Az idei választáson 26 levelező tagot jelöltek rendes tagnak, és mindegyiküket meg is választották – olvasható a közleményben.

Az tehát, hogy a jelöltek között nem volt nő, egy 6 évvel ezelőtti állapot lenyomata, vagyis még a nők érvényesülését segítő lépések előtti helyzetet tükrözi.

Mint írják, az akadémikussá választás csak a tudományos karrier betetőzése. A férfiak és nők kutatói érvényesülése közti szakadék a PhD-fokozat megszerzése körüli életkorban alakul ki, mely egybeesik a gyermekvállalás jellemző időszakával. A fiatal kutatónők megtartását a kutatói pályán több akadémiai kezdeményezés is segíti. Kifejezetten ezzel a kérdéskörrel foglalkozik a Nők a Tudományban rendezvénysorozat, a Fiatal Kutatók Akadémiája is kiemelt témaként kezeli a problémát, és részben az ő kezdeményezésükre az Akadémia úgy módosította, illetve módosítja a fiatal kutatók számra kiírt pályázatainak feltételeit, hogy azok figyelembe vegyék egyebek mellett a gyermekvállalás miatt kiesett kutatói éveket – olvasható a közleményben.

A politikai elitben sem teljesítünk túl fényesen

Az Index szerdai cikkében írt arról, hogy a magyar nők parlamenti reprezentációja továbbra is jelentősen lemarad a férfiakétól. 

A most induló parlamenti ciklusban – a jelen állás szerint – a 199 fős Országgyűlésben mindössze 28 női képviselő ül (14,07 százalék, az előző ciklusban 12,56 százalék volt az arány), ez csak hárommal több, mint amennyivel az előző ciklus zárult.

(Borítókép: Magyar Tudományos Akadémia. Fotó: Nagy Tamás / Index)

Rovatok