Orbán Viktor öt olyan szakember munkájára számíthat a következő ciklusban, aki az előző kabinetben nem vállalt tárcát. Kettő azonban korábban igen.
A politikai közélet iránt érdeklődők számára eddig sem voltak ismeretlenül csengő nevek, akiket Orbán Viktor miniszterelnök a kormányalakításról szóló egyeztetésre a Karmelita kolostor teraszára hívott.
A megjelentek között az előző ciklus miniszterei közül heten voltak jelen (Varga Mihály pénzügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem). Az új nevek sem teljesen újak a várható kormányzati struktúrában, hiszen ketten már viseltek korábban miniszteri tárcát.
A jogász, politológus Navracsics Tibor az egyetemi katedráról érkezett a politika világába. Az első Orbán-kormány idején a miniszterelnökség osztályvezetőjeként dolgozott, majd az elvesztett választást követően, listás országgyűlési képviselőként a Fidesz frakcióvezetője lett. 2010-től Orbán Viktor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetését bízta rá, ezzel párhuzamosan pedig a miniszterelnök-helyettesi pozíciót is ő töltötte be. A harmadik Orbán-kormányban a külgazdasági és külügyminiszteri tárcát irányította, de kinevezése után öt hónappal az Európai Unió vezető testületében kapott biztosi pozíciót. Brüsszelből 2019 végén tért haza, azóta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktat, és miniszteri biztosként irányította a Veszprém–Balaton térségét érintő Európa kulturális fővárosa, illetve az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna projektjét. 2022-ben a tapolcai körzetben szerzett parlamenti mandátumot, az ötödik Orbán-kormányban az uniós ügyekért felelős miniszteri poszt várományosa.
Tanáros habitusa és visszafogott, decens modora miatt politikai riválisai is abszolút párbeszédképes politikusként tekintenek rá, a közbeszédben „az emberarcú fideszes”-ként tartják számon.
A másik nagy kormányzati visszatérő Lázár János, aki 2002-től tíz éven át Hódmezővásárhely polgármestere volt, ezzel párhuzamosan pedig a Fidesz országgyűlési képviselője, majd frakcióvezetője is. 2012-től két éven át a Miniszterelnökség államtitkára, ezt követően pedig a kancelláriát vezető miniszter volt egészen 2018-ig. A negyedik Orbán-kormányban nem vállalt szerepet, helyette a mezőhegyesi ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos lett.
A 2022-es választásokon politikai karrierjét egy lapra feltéve az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjének, Hódmezővásárhely polgármesterének kihívója lett az országgyűlési választáson. Miután legyőzte Márki-Zay Pétert, helyi és országos szinten is konstruktív együttműködéséről biztosította.
Lázár János konfliktust vállaló, karakteres véleményvezér politikus hírében áll; az ötödik Orbán-kormányban a vidékfejlesztési miniszter posztját töltheti be.
A közgazdász, üzletember Csák János karrierjét nemzetközi – elsősorban európai és amerikai – nagyvállalatok irányításával, igazgatásával alapozta meg. Az ezredfordulón a Mol elnökeként jelentős szerepet vállalt a társaság versenyképességének növelésében és regionális olajipari térnyerésének megalapozásában.
A könyvkiadás mellett küldetésének érezte, hogy stratégiai tanácsadóként a Heti Válasz című lapot megmentse a csődtől, és az újságot újra a polgári középosztály meghatározó orgánumává tegye.
2011–2014 között Magyarország londoni nagyköveteként tevékenykedett. A Budapesti Corvinus Egyetem Connext – Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontjának vezetője (legutóbbi kutatásukat lapunk hasábjain éles kritikával illette Tomka Béla).
Szalay-Bobrovniczky Kristóf üzletember, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egykori többségi tulajdonosának neve elsősorban a diplomáciából lehet ismerős. 2011-től 2016-ig a legnagyobb politikai agytröszt, a Századvég Alapítvány ügyvezető alelnöke volt. 2016-ban Magyarország londoni nagykövetévé nevezték ki, e diplomáciai tisztséget 2020-ig töltötte be.
Esetleges kormányzati szerepvállalásával függhet össze, hogy a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár tartalékos századosa és a Magyar Tartalékosok Szövetségének társadalmi elnöke, aktív szolgálatot is teljesített a Magyar Palotaőrségnél. Üzletemberként a gépgyártásban és a harcászati iparban érdekelt.
Felesége a politikai színtér közszereplője, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Nagy Márton az Államadósság Kezelő Központban kezdte karrierjét, majd 2000-ben már az ING vezető elemzője volt. 2002-ben került a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) szenior közgazdasági elemzőként monetáris területen. Matolcsy György 2013-as jegybankelnöki kinevezésétől kezdődően az MNB vezetőjének bizalmasa volt.
2015 szeptemberében vehette át a Magyar Nemzeti Bank alelnöki kinevezését, ezzel együtt a Monetáris Tanács tagja is lett. 2017 tavaszáig, közel másfél éven át a Budapesti Értéktőzsde elnöke volt.
Lapunk korábbi portréja szerint a pénzügyi szakember okos és felkészült, mindig megalapozott álláspontot képvisel. „Együtt dolgozni főnökként súrlódásmentesebb, de beosztottként vagy vele azonos szintűként sokszor eléggé megterhelő” – mondta róla egy ismerője. Nagy a hamarosan felálló kormányban gazdasági ügyekért felelős miniszter lehet.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke győzelmi beszédet mond a Fidesz–KDNP eredményváró rendezvényén a Bálnában 2022. április 3-án. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)