A magánellátásban közel harmadannyi idő alatt jutnak ellátáshoz az ügyfelek, mint az államiban. Az átlagos várakozási idő a szakorvosi és diagnosztikus vizsgálatoknál 8 nap, míg a közfinanszírozásban 20 nap körül alakul. A vizsgálatok közül a gasztroenterológiára és endokrinológiára kell a legtöbbet várniuk a betegeknek – derült ki egy friss kutatásból.
A Prémium Egészségpénztár saját tagjai között végzett felmérése további különbségekre is rávilágít: míg a magánegészségügyben a páciensek előre egyeztetett időpontra érkezve átlagosan 10 perc alatt kerülnek orvoshoz, aki aztán 21 percet szán rájuk, a közellátásban 25 perc várakozásra 13 perces vizit jut. A magánellátásban inkább érzik úgy a betegek, hogy korlátozás nélkül elmondhatják a panaszaikat, alaposabban megvizsgálják, felvilágosítják őket. Az orvosok szakmai megítélésében ugyanakkor nincs érdemi a különbség.
A felmérésből az is kiderült, hogy átlagosan mennyit kell várni egy-egy orvosi konzultációra. Ezek alapján a várakozási idő a magánellátásban szakorvosi vizsgálatok esetén átlagosan 7,5 nap, diagnosztikában 7,4 nap, mindez az állami ellátás keretében 19 nap, valamint 21 nap. Az állami ellátásban a legtöbbet endokrinológiára, gasztroenterológiára és neurológiára kell várni, míg a diagnosztikában a listát az MR- és az ultrahangvizsgálatok vezetik.
A várakozási idővel tehát mind az állami, mind pedig a magánrendszerben számolni kell, a kérdés az, hogy mennyivel. Emellett sokan a kényelem és kiemelt figyelem reményében fordulnak a magánszolgáltatók felé. Az eredményeink alátámasztják, hogy nem hiába. A magánoldalon kényelmesebbnek, modernebbnek ítélik a rendelői környezetet, kevesebbet kell várniuk, 50 százalékkal több időt töltenek ténylegesen az orvossal, részletesebb felvilágosítást kapnak, inkább tekintik őket partnernek
– mondta Váradi Péter, a Prémium Pénztárak vezető stratégiai tanácsadója, kiemelve, hogy ugyanakkor a magánellátás keretein belül is előfordul, hogy a beteg nem tudja kifejteni a panaszait (10 százalék), nem vizsgálják meg alaposan (20 százalék), vagy hogy olyan vizsgálatot talál a kiadott leleten, ami meg sem történt (13 százalék).
„Fontos, hogy mindkét szektorban közel azonosan és pozitívan ítélték meg az ellátó orvos szakmaiságát” – tette hozzá Váradi Péter.
A Prémium Pénztárak megbízásából tavaly egy országos reprezentatív kutatás is készült, mely egyértelművé tette, hogy a magánellátást leginkább a fiatalok veszik igénybe: a 25–34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55–64 évesek közül. Az elmúlt egy évben az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő 18–24 évesek 54 százaléka tett így, ez az arány a 25–34 évesek körében már 59 százalékos, míg az 55–64 évesek körében a legalacsonyabb, 32 százalékos.
Mint arról korábban beszámoltunk, levelet írt a Magyar Orvosi Kamara Orbán Viktornak, melyben több, a következő ciklusban megoldásra váró problémára is felhívták a figyelmet. Egyik javaslatuk például az volt, hogy „rendezni kell a közösségi és a magánellátás viszonyát”. A MOK szerint erre azért van szükség, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a merev szétválasztás nem működik, sőt, az kifejezetten káros.
A két szféra jól szabályozott átjárhatóságát, ellenőrzött, transzparens, betegérdekű együttműködését kell elérni
– fogalmazott levelében a MOK.
(Borítókép: BSIP/Universal Images Group via Getty Images)