Szijjártó Péter az orosz agresszióra válaszul szánt hatodik uniós szankciós csomag olajembargóra vonatkozó részéről korábban elmondta, hogy ennek elfogadása esetén olyan mértékben kellene modernizálni a magyar energiarendszert, amely 15–18 milliárd euróba kerülne, és szakértők szerint öt év alatt lenne kivitelezhető.

Ha ilyen magasra teszi a lécet, hol van a középút?

– tette fel a kérdést a külgazdasági és külügyminiszter szavai után az egyik uniós diplomata a Politico szerint. A diplomata hozzátette, szeretnének megoldást találni Magyarország gazdasági aggodalmaira, de ezek a számok szóba sem jöhetnek. Egy másik uniós ország diplomatája erkölcstelennek nevezte a nyilatkozatot, és leszögezte azt is, hogy ez nem az a fajta tárgyalás, amire háborús időkben szükség van.

Szijjártó Péter: A paksi beruházás radikális felgyorsítására van szükség

Szijjártó Pétert az Országgyűlés gazdasági bizottsága ma külgazdasági és külügyminiszter-jelöltként hallgatta meg. A tárcavezető itt hangsúlyozta, hogy a válságok és kihívások évtizede előtt állunk, a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat megvédeni az eddigi eredményeket, valamint sikeresnek maradni a beruházásokért folytatott versenyben, hogy Magyarországon mindenki dolgozni tudjon, aki akar. Ehhez jó alapnak tartja az idei első negyedéves, 8,2 százalékos növekedési adatot.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy az Ukrajnában zajló háború, a szankciók, a kelet–nyugat együttműködés ellehetetlenülése, az új beszállítói útvonalak keresésének kényszere, a kereskedelmi kapcsolatok alapvető szöveteinek felbomlása Európa és Oroszország között, nehézségeket jelent az Európai Unió és benne a magyar gazdaság számára is.

Szijjártó Péter négy folyamatot sorolt fel, amelyek alapvető hatással vannak a magyar gazdaságra:

• Az autóipar forradalmi megújulása. Kritikus fontosságúnak nevezte, hogy Magyarország az új generációs autóiparban is a világ élvonalában legyen.
• Az ellátási láncok súlyos zavarai. A külügyminiszter szerint azok az országok tudnak sikeresek lenni, amelyek le tudják rövidíteni a beszerzési útvonalakat, képesek arra, hogy a saját területükön működő nagy termelők beszállítóit is a térségbe telepítsék.
• Globális élelmiszer-ellátási válság. Szijjártó Péter itt arról beszélt, hogy Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartoznak, ebben a helyzetben pedig felértékelődnek azok a beruházások, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar élelmiszeripar a dupláját termelje a belső fogyasztásnak.
• Az energiaellátás biztonsága. A miniszter arra emlékeztetett, hogy Európában már a háború előtti hónapokban is ellátási válsághelyzetek alakultak ki, de Magyarországnak megvannak a hosszú távú szerződései és tervei az önellátás irányába.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy az energiaellátási válságokkal fenyegető helyzet megnöveli a paksi beruházás jelentőségét, a projekt „radikális felgyorsítására van szükség”. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a paksi bővítés az új ciklusban a külgazdasági és külügyminisztérium hatáskörébe kerül.

(Borítókép: Szijjártó Péter. Fotó: Rosta Tibor / MTI)