Orbán Viktort hétfőn újra megválasztotta az Országgyűlés miniszterelnöknek, a kormányfő pedig meg is tartotta székfoglaló beszédét. Erről, és az új kormány előtt álló kihívásokról kérdeztük Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont Intézet vezetőjét, valamint Nagy Attila Tibor politikai elemzőt.
Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor beszéde logikus folytatása volt a választási kampánynak, az akkor elhangzott üzenetekhez és ígéretekhez képest nem történt fordulat. Az elemző megjegyezte azt is, hogy Gyurcsány Ferenc a 2006-os kampányban tett ígéretei után ellentétes irányú cselekvésbe kezdett.
Orbán Viktor beszédében a retorikai fordulatok szintjén is visszaköszöntek a kampányüzenetek, de ez nem egy kampánybeszéd, hanem miniszterelnöki székfoglaló volt, ami egy sokkal részletesebb leírása volt annak a világértelmezésnek és víziónak, amit a kormányfő képvisel.
A világértelmezés lényege a veszélyek kora volt, a miniszterelnök évtizedes távlatban gondolkodik, Magyarország és Európa előtt válságos évtized állhat.
A Nézőpont Intézet vezetője a vízióban nem látott újdonságot, ennek sarokpontjai továbbra is a nemzeti szuverenitás, a beruházásösztönzés, és a haderőfejlesztés, mint a szuverenitás egyik kihívása.
Újszerű megfogalmazást az Európai Unióról szóló részben hallott, amelyben arról beszélt Orbán Viktor, hogy „a demokráciák demokráciájának” kellene lenni. Itt újra megjelent a nemzetek szövetsége, mint az Európai Egyesült Államokkal szembeállított kép.
Ami szintén nem meglepetés, de fontos és hangsúlyos, hogy Orbán Viktor egyértelművé tette, a következő évtizedben szóba sem jöhet az Európai Unióból való kilépés. Ez mindenféle találgatás, feltételezés és véleménymanipuláció végét jelenti
– szögezte le Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve: az is egyértelmű – az ezzel összefüggő hamis híresztelések ellenére –, hogy a magyar kormány Oroszországot tartja a háborúban a támadó félnek.
Az elemző arra is kitért, hogy a miniszterelnök nem kizárólag az előttünk álló négy évről beszélt, hanem hosszabb időperspektívába helyezte a kihívásokat, világossá téve, hogy a most tapasztalt fenyegetések tartósan velünk maradhatnak.
Már ismerjük az új kormány minisztériumi struktúráját is, ennek részleteiről itt számoltunk be. Mráz Ágoston Sámuel ezzel kapcsolatban arra az alapelvre emlékeztetett, hogy Magyarországon a miniszterelnöknek van kormánya, és nem a kormánynak miniszterelnöke.
Orbán Viktort választották miniszterelnöknek, minden kormányszerkezeti kérdés csupán abból a szempontból fontos, hogy az ő munkáját milyen szervezet tudja a leghatékonyabban segíteni.
Az elemző hangsúlyozta, hogy „óvjuk meg magunkat a struktúra túlértékelésétől”, és inkább azt kell vizsgálni, hogy ez a szervezet alkalmas-e a felhatalmazást kapott miniszterelnök munkájának támogatására.
A gazdasági terület osztottságára vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy a gazdaság több dimenzióját (például: pénzpolitika, monetáris politika, makrogazdaság, iparpolitika) megtestesítő személyek konszenzusának kell megszületnie a nemzeti politikához.
Nagy Attila Tibor az Index kérdésére három fő szakaszra osztotta Orbán Viktor beszédét:
A politikai elemző Mráz Ágoston Sámuelhez hasonlóan a kampányban elhangzottak folytatásának nevezte azt az üzenetet, hogy a nagy külső veszélyek, kihívások idején, mint például a háború, egyedül a Fidesz-kormányra lehet számítani.
A külpolitikai kihívásokról, veszélyekről hosszan beszélt a kormányfő, ez tette ki a beszéd nagyobb részét. Az ellenzékre nem is vesztegetett sok szót, ami jelzi, hogy a gondolkodásban nem a hazai ellenzék jelenti az igazi ellenfelet, hanem Soros György és »Brüsszel«, mint megszokott ellenségképek
– mondta Nagy Attila Tibor, aki szerint figyelemre méltó, és újdonság is, hogy a kormányfő a mostani évtizedet a háborúk korszakának nevezte.
A politikai elemző úgy látja, Orbán Viktor a beszéd ezen részének tónusát meglehetősen sötétre festette, de megmutatja azt is, hogy a kormányfő nemcsak az orosz–ukrán háború elhúzódásával számol, hanem akár újabb háborúkkal, „sőt, akár a harmadik világháborúval is”.
Igaz, a »világháború« szó nem hangzott el a beszédben, de a »háborúk« kitétel arra utal, hogy a kormányfő figyelmét nem kerülte el, hogy a nemzetközi politikában egyre többen beszélnek – például a NATO-főtitkár, vagy Lavrov orosz külügyminiszter – a harmadik világháború lehetőségéről.
Nagy Attila Tibor arra a kérdésünkre, hogy hiányzott-e valami a beszédből, kifejtette:
A humán területek – egészségügy, oktatás – hiányoztak a beszédből. Ezeket a területeket az eddigi csúcstárca, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezelte. Ennek a minisztériumnak a munkájával Orbán maga sem lehetett megelégedve, hiszen megszünteti ezt a minisztériumot. Az egészségügyben, oktatásban amúgy is csak lassan, nehezen jönnek a látványos eredmények, vagyis az oktatás és az egészségügy többnyire nem hálás területek egy kormányfő számára, és ez nemcsak Magyarországon, hanem nyugati demokráciákban is megfigyelhető jelenség.
Ugyanakkor – folytatta az elemző – az oktatás kérdése az országnak stratégiai kérdés, „ezért kár, hogy ez a terület ennyire háttérbe szorult a kormányfő gondolkodásában, legalábbis az eddigi beszédei erre engednek következtetni”.
Nagy Attila Tibor kitért arra is, hogy Orbán Viktor érzékeli, és hosszan szólt a háború okozta kihívássorozatról, valamint Magyarország „jelentősen megromlott” geopolitikai helyzetéről. Az elemző szerint annak figyelembevétele is érezhető volt, hogy Orbán Viktor egymás után veszítette el hatalomban lévő szövetségeseit, parlamenti választást bukott a cseh Andrej Babis és a szlovén Janez Jansa is.
Ezzel a magyar kormányfő európai környezete is nehezebbé vált. Mégis érezhető volt benne dacosság, amikor kijelentette, hogy tovább küzdenek a nemzetek Európájáért.
Nagy Attila Tibor is fontosnak tartja, hogy Orbán Viktor egyértelművé tette: Magyarország nem kívánja elhagyni az euroatlanti integrációt, tagjai maradunk a NATO-nak és az EU-nak, „ez cáfolata azoknak a főleg DK-ból érkezett vádaknak, amelyek szerint Orbán az EU-ból való kilépésre készül”.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)