Novák Katalin köztársasági elnök az erdélyi Bethlen Gábor-szobor avatásán azt mondta, szövetségeseket kell keresni ahhoz, hogy a fegyveres háború elkerülhető legyen. Kelemen Hunor, romániai miniszterelnök-helyettes szerint Bethlen Gábor uralkodása azt üzeni, hogy akkor lehet építkezni, ha béke van, ha az energiákat nem a háborúskodásra, hanem az építésre fordítják.
„Ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a fegyverekkel vívott háborút elkerülhessük, s abban az ideológiai hadviselésben, ami a teremtés rendjét akarja felforgatni, a családot megőrizhessük családnak, a férfit férfinak, a nőt nőnek, és a nemzet maradjon együttélésünk természetes éltető tere” – mondta Novák Katalin Gyulafehérváron szombaton.
A köztársasági elnök Bethlen Gábor szobrának ünnepélyes leleplezése után tartott beszédében hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen. Úgy, hogy közben azok is jól járjanak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője – jelentette ki.
A köztársasági elnök elmondta: azért vannak ma ott, mert Bethlen Gábor nem ereszt, és mi sem eresztjük el őt, azt a férfit, aki akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak, háborúztak, és elvették azt, ami másé.
Négyszáz év telt el azóta, de minket ma is lenyűgöz és kötelez a református fejedelem arra, hogy mi is építsünk: téglából, habarcsból épületeket, hitből és igéből pedig szellemi, lelki védőbástyákat
– emelte ki a köztársasági elnök.
Kelemen Hunor, a Románia miniszterelnök-helyettesi tisztségét is betöltő politikus szerint Bethlen Gábor egy másik szempontból is példa lehet az utókor számára.
Azt üzeni, hogy a kisebb országok akkor lehetnek sikeresek, ha értik és a maguk javára fordítják a nagyhatalmi törekvéseket, ha mindig szem előtt tartják a saját érdekeiket, amiként Bethlen Gábor is tette. A politikus Bethlen Gábor tanításának tartotta azt is, hogy érdemes küzdeni azért, amiben igazán hiszünk.
Mindig meg kell tenni, amit lehet
– idézte a fejedelem szállóigévé vált mondatát. Úgy vélte, ez is ok arra, hogy Bethlen Gábort ne csak nagy elődnek, hanem követendő példának tekintsük.
A Bethlen Gábor-szobor szimbolikus helyre, a gyulafehérvári várba került. Ez jelzi, hogy a gyulafehérvári többségi román közösség befogadta a kisebbség hősét. Ünnepi beszédében Gabriel Pleșa polgármester úgy fogalmazott,
Bethlen Gábor visszatért a várba, az épület elé, amelyben 400 éve megalapította a Collegium Academicumot, Erdély felsőoktatási intézményét. A szobor felidézi a múltunkat, megerősíti a jelenünket, és a jövő felé irányít.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke elmondta, először ünneplik szórványban a református egység napját. Úgy vélte, a szoborral
a református egyház testvéri kezet nyújt a románoknak és a németeknek, valamint a más vallásúaknak egyaránt.
A püspök szerint a kollégium 400 évvel ezelőtti megalapítása annak a következménye, hogy Bethlen Gábor felismerte, erősíteni kell a Nyugattal fenntartott gazdasági, kulturális kapcsolatokat, és hogy nincs gazdasági felemelkedés a haza iránt hűséges szakemberek nélkül. Sikerült olyan felsőfokú intézményt létrehoznia, amely évszázadokon át szolgálta Erdély szellemi felemelkedését.
Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára beszédében hangsúlyozta, örömmel vesz részt a magyar egyházak rendezvényein, és jelenléte azt mutatja, hogy
Románia értéknek tekinti a vallási sokszínűséget.
A református egység napja alkalmából szervezett rendezvényeken az egyház meghívására részt vett Novák Katalin köztársasági elnök.
Tíz református püspök tíz olyan dél-erdélyi református templomot szentelt újra, amelyet a magyar állam támogatásával újítottak fel a közelmúltban – írja az MTI.