Sikeres szaporításról számolt be honlapján a Fővárosi Állat- és Növénykert: hat pusztaimacska- vagy más néven manulkölyök jött világra nemrégiben az intézményben. A nyolchetes pusztaimacska-kölyköket már a nagyközönség is megtekintheti.

A hat manulkiscica március 23-án született a tenyészpár, a nyolcéves Borsika, illetve a négyéves Bohus nászából, ám a kicsikből eddig nem sokat lehetett látni. És ez nemcsak a látogatókra vonatkozott, hanem az állatkerti dolgozókra is, hiszen a legteljesebb nyugalmat szerették volna az állatoknak biztosítani.

Nyolc hét elteltével azonban már mindenképpen meg kellett vizsgálni a kicsiket, többek között azért, hogy megállapítsák a nemüket (öt kisfiú és egy kislány), megmérjék őket, féreghajtót és csipet kapjanak.

A művelet – amelyről egy rövid videót is készített a  Fővárosi Állat- és Növénykert – cicánként legfeljebb két percig tartott, majd a kölykök egyből visszakerültek anyjuk mellé.

A legjobban hőszigetelő szőrköntös

A pusztai macskák tulajdonképpen nem nagyobbak a házi macskáknál, de dúsabb szőrzetük miatt nagyobbnak néznek ki. Könnyen felismerhetők arról is, hogy arckifejezésük mintha mindig olyan lenne, mint Garfieldé, amikor különösen rossz napja van.

Ezt a fajt gyakran hívják manulnak is mongol neve (manuul) után, és sokszor emlegetik Pallas-macskaként is a fajt felfedező német származású, ám élete jelentős részében Katalin cárnő Oroszországában dolgozó neves természettudós, Peter Simon Pallas emlékére.

A manulok Ázsia belsejében, a Kaukázustól Kínáig terjedő területen őshonosak. Az időjárás viszontagságai ellen sűrű bundával védekeznek, amely az emlősök világában az egyik legjobban hőszigetelő szőrköntösnek számít. Ez persze nem is meglepő, ha tudjuk, hogy testük egyetlen négyzetcentiméterén akár kilencezer szőrszálat is megszámlálhat az, aki kellően türelmes ehhez, és nem zavarja, hogy az állatok nem feltétlenül együttműködők.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben 2013 óta foglalkoznak ezzel a macskafajjal, és nagyon vártak már egy sikeres szaporításra.