Sokan, miután felhagytak a mediterrán, a ketogén vagy a paleoétrenddel, több kilóval gyarapodtak, mint ahogy elkezdték a diétát. A Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke, Halmy Eszter az Indexnek mondta el, hogy mi állhat ennek hátterében.
A ketogén, a paleo- vagy a mediterrán étrenddel való fogyókúra sokaknál sikertelenséggel zárul, jojóeffektus lép fel, azaz abbahagyásuk után nagyobb súlytöbbletet szednek fel, mint amivel megkezdték a diétát. Halmy Eszter ennek okát abban látja, hogy a szervezet törekszik a hosszú távon megszokott állapot fenntartására, a súlyveszteséget stressznek éli meg, hiányállapot lép fel a fogyókúra alatt, ezért a korábbi étkezési szokásokhoz visszatérve azonnal raktározni kezd.
A tudományos életben már két évtizede folynak vizsgálatok, hogy a makrotápanyagok közül a szénhidrát vagy a zsiradék visszaszorítása lenne a cél, de hosszú távon nem térnek el ezek az eredmények
– mondta Halmy Eszter az Indexnek.
A Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke arról is beszélt, hogy az elmúlt húsz évben erőteljes prevenciós politikát folytatott az Egyesült Államok, ahol az elhízás problémája előbb jelent meg, mint Európában.
„Először a zsiradékbevitelt csökkentették, a lakosság tovább hízott. Majd a szénhidrátok, különösen az egyszerű szénhidrátok, cukrok visszaszorítása történt, amire a lakosság súlygyarapodása ugyanúgy nem állt meg. Tehát a bizonyos típusú tápanyagelvonásnak eredménytelenség lesz a vége, a megoldást a lassú és egyenletes kalóriacsökkentés jelenti” – emelte ki a szakértő.
Halmy Eszter elmondta, hogy a cél a kiegyensúlyozott táplálkozás lenne, ebben jó irányadó a Magyar Dietetikusok Szövetsége által meghatározott „Okostányér”, amiben minden típusú élelmiszer helyet kap, csak eltérő arányokban. A szakemberek azt javasolják, hogy a gyümölcs-, zöldségfogyasztást, az ómega-3-at tartalmazó ételek (pl. halak), a rostdús tápanyagok bevitelét növeljük.
A magyar lakosság nagy része által mellőzött élelmi rostoknak a telítőértékük mellett a daganatos betegségek megelőzésében is szerepük van. Ezenfelül egyénenként eltérő, hogy az ideális testsúly eléréséhez melyik tápanyagból kell többet vagy kevesebbet fogyasztani. Ha korábban a zsiradékbevitel volt magas, akkor abból kevesebbet, ha a fogyás a cél, akkor fehérjéből, zöldség-gyümölcsből arányaiban többet érdemes beiktatni táplálkozásunkba
– ismertette a szakértő.
Halmy Eszter azt javasolja, hogy az egészséges étrend hosszú távú fenntartására törekedjünk, ugyan lassabban indulhat be a fogyás, de tartósabb eredmény érhető el ezzel.
„Az elhízás azonban krónikus betegség, és mint ilyen, a probléma megoldására szakemberhez ajánlott fordulni, aki az egészségi állapotunk, a társbetegségek ismeretében személyre szabott étrendet ír elő. A korai szakban még 1-2 testsúlykilogrammot könnyebb leadni, mint 20-30 kilogramm többletet, ugyanis ekkor már kialakult a krónikus állapot. Fontos, hogy a súlygyarapodás kezdetén lépjünk, még mielőtt a túlsúly elhízáshoz vezet” – tanácsolta a szakértő.
Hormonális problémák, táplálékfelvétel-szabályozási zavar vagy egyéb betegség is állhat a túlzott mértékű súlygyarapodás hátterében, ezért tanácsos, hogy orvosi kivizsgálás előzze meg a étrend módosítását és a mozgásforma kiválasztását.
A szakértő szerint a fokozatosságot mindig szem előtt kell tartani, és az energialeadás növelésével és az összkalória-bevitel csökkentésével apró lépésenként változtatni életmódunkon. Halmy Eszter hozzátette: a mai emberek napi 500 kalóriával többet fogyasztanak, és lényegesen kevesebbet mozognak, mint 40 évvel ezelőtt. Ez azt jelenti, hogy naponta 500-1000 kalória többletbevitellel rendelkezünk, nem csoda, hogy megnőtt a lakosság súlygyarapodásának mértéke.
A Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a megfelelő étkezés kialakítása mellett naponta legalább 30 perc mozgásra lenne szükség az egészség fenntartásához. Ha a fogyás a cél, ez napi 60 percre növelendő, amit az elért testsúly esetén 90 percre kell emelni, hogy tudjuk tartani a formánkat. Ennek a szervezet raktározási mechanizmusa az oka.
A rendszertelen táplálkozás szintén a súlygyarapodást előidéző tényezők között szerepel. Gyermekeknek napi 5 étkezésre van szükségük: uzsonnára és tízóraira egy gyümölcs, kefir, joghurt a legjobb választás.
A felnőtteknek elég háromszor étkezni. Támogatja a súlycsökkenést, ha nagyjából ugyanabban az időben eszünk, a vacsorát lefekvés előtt legalább 2 órával, legkésőbb 18–20 óra közötti időpontra kell tenni. Az éjfél előtti alvásnak is kiemelkedő szerepe van az energia-egyensúly fenntartásában – fejtette ki Halmy Eszter.
A Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke hangsúlyozta: a megfelelő élethosszunkért és főleg az egészségben eltöltött életévekért lépnünk kell a normális testsúly megtartása vagy elérése érdekében.
(Borítókép: Gideon Mendel/Corbis via Getty Images)