A Kullancsszövetség elnöke szerint egyre nagyobb gondot jelent a Magyarországon nem őshonos kullancsok terjedése, és ezen a helyzeten az ukrajnai háború okozta menekültválság sem segített. Kapiller Zoltán István úgy véli, hogy hazánkban „bármikor előállhat egy nagyon kellemetlen közegészségügyi meglepetés”.
„Évről évre egyre több a kullancs hazánkban" – jelentette ki az Indexnek Kapiller Zoltán István, a Magyar Kullancsszövetség elnöke. A szakember kiemelte, hogy míg korábban a kemény telek a kullancsok számát rendre megregulázták, addig az elmúlt harminc évben a tartós hótakaró és a talajmenti fagyok hiányában a paraziták folyamatosan csak szaporodtak.
Az éghajlatváltozás egyben azt is eredményezte, hogy most már szinte egész évben kullancsszezon van, még akkor is, ha a legnagyobb invázió márciustól a nyár derekáig tart. Noha minden évszakban, a most következő hetekben különösen fontos védekezni, hiszen amellett, hogy a kullancsszezon a csúcson van, az iskolai osztálykirándulások, a nyári táborok, a családi nyaralások és a céges csapatépítők ideje is elérkezett.
Ezeken az eseményeken csak úgy szabad megjelenni mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek, hogy előtte befújják magukat kullancsriasztó sprayvel. Ezt követően a természetben érdemes óránként kullancsvizitet tartani, és szintén fontos, hogy még indulás előtt a patikából beszerezzünk egy kullancseltávolító kanalat, ez ugyanis az egyetlen orvostechnikai eszköz, mellyel a kullancsot fertőzésveszély-mentesen eltávolíthatjuk. Ha körömmel, csipesszel próbálkozunk, akkor az állat épp a szorítás hatására fog fertőző nyálat köpni a szervezetbe
– figyelmeztetett az állatorvos, aki kitért arra is, hogy melyek a kullancsok által leginkább kedvelt testtájak. A parazita a felnőtteknél egyértelműen a párás hajlatokat célozza meg a leggyakrabban, a gyerekeknél pedig a nyak, a fül mögötti lágy bőr és a fejbőr van a legnagyobb veszélyben, de tulajdonképpen az élősködő bárhol feltűnhet, ezért is kell a teljes testet átvizsgálni.
A kullancskutató beszélt arról is, hogy az őshonos fajokon túl időről időre más fajokat is behurcolnak Magyarországra, ilyen például a Hyalomma kullancs.
A krími-kongói vérzéses láz vírusát hordozó parazita már a második világháború után is felbukkant hazánkban, majd 1972-ben egy kifejezetten erre irányuló szűrővizsgálat kimutatta, hogy a főként dunántúli erdőmunkások, mezőgazdasági munkások egy jelentős része tünetmentesen átesett a fertőzésen. Ha azonban a kórokozó városi környezetbe kerül, és gyengébb immunrendszerű embereket támad meg, akkor az esetek 30-40 százalékában belsőszervi és bőrvérzéseket okoz, ezért is kell ezt a betegséget komolyan venni.
A kullancskutató hangsúlyozta: most a fokozott figyelmet az ukrajnai háború okozta menekültválság is indokolja.
Ukrajnában minden évben több százan halnak meg krími-kongói vérzéses láz következtében, ami azért is kimondottan veszélyes, mert ez az egyetlen kullancs terjesztette fertőző betegség, ami nem csak kullancscsípéssel terjed, hanem a beteg ember az egészséges társát is megfertőzheti. Ezért is volt hatalmas járványtani hiba a menekülteket szűrés nélkül átengedni. Fontos látni, hogy ez nem diszkrimináció, csupán tízmillió magyar ember egészségének a garantálása. Mivel ez nem történt meg, bármikor előállhat egy nagyon kellemetlen közegészségügyi meglepetés
– hívta fel a figyelmet Kapiller Zoltán István. A kullancskutató úgy véli, hogy hazánkban egyébként is nagyobb figyelmet kellene fordítani a betegség monitorozására, nagy szükség lenne például egy olyan szakmai hálózatra, mely felméréseket készítene, és azok alapján prevenciós terveket foganatosítana. Álláspontja szerint ez nem csak hazánkban probléma, az Egészségügyi Világszervezet ugyanis úgy általában „megfordította a szakmaiság szekerét”.
„A központi irányelvek nem térnek ki arra, hogy például Kőszegen, Nyékládházán vagy Budapesten milyen közegészségügyi helyzet van kialakulóban. Sokkal célszerűbb lenne, ha helyben készítenénk részletes vizsgálatokat” – mutatott rá a szakember.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) szakemberei egyébként 2021-ben indítottak egy programot, amelyben a lakosság bevonásával elkezdték feltérképezni a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. Földvári Gábor, az Evolúciótudományi Intézet kutatója ezzel kapcsolatban az Indexnek korábban úgy fogalmazott: valószínűnek tartják, hogy itthon folytatódni fog a Hyalomma kullancsok terjedése, és nem zárható ki, hogy hazánkban is kialakul a helyi populációjuk.
Kapiller Zoltán István hangsúlyozta, hogy a monitorozás mellett az ellátást is fejleszteni kellene, mégpedig olyan formában, hogy legalább minden megyeszékhelyen létre kell hozni egy úgynevezett kullancsambulanciát, melyek Ausztriában és Németországban már beváltak.
„Jó lenne ebben is utolérni nyugati szomszédainkat” – mondta a Kullancsszövetség elnöke, aki azt is hozzátette: a szakmai közegészségügyi apparátus felállítása azért is lenne fontos, hogy pontos képet kapjunk arról, hogy évente hányan fertőződnek meg kullancs terjesztette betegségekkel, és közülük hányan halnak meg.
„Évente több tízezer ember szenvedi el például a Lyme-kór krónikus formáját, de a betegség rendre elveszik a diagnosztika dzsungelében, és haláloknak legtöbbször a páciens háttérbetegségét jelölik meg” – emelte ki a szakember.
(Borítókép: Jakub Porzycki/NurPhoto via Getty Images)