Januárban meghalt egy hétéves kisfiú Újpesten, miután egy iskolai születésnapi tortázás után anafilaxiás sokkot kapott. A napokban szintén Újpesten történt hasonló eset: ám ekkor szerencsére az óvónő lélekjelenlétének és a már kéznél lévő életmentő gyógyszernek köszönhetően ez a kisfiú nem halt bele az életveszélyes allergiás reakcióba. Mennyire vagyunk messze attól, hogy minden magyar oktatási intézmény és pedagógus fel legyen készülve a hasonló vészhelyzetekre?
Januárban történt az ép ésszel felfoghatatlan tragédia: életét veszítette egy hétéves kisfiú egy iskolai születésnapi tortázás után Újpesten. A mentők hiába küzdöttek közel másfél órán át az életéért, a gyermeket sajnos már nem tudták megmenteni. Mint kiderült, a rosszullétet ételallergia, ezen belül is súlyos mogyoróallergia okozta, amely anafilaxiás sokkhoz, majd végül a kisiskolás halálához vezetett.
Múlt héten pénteken ezúttal egy óvodában, szintén Újpesten kis híján megismétlődött a drámai eset. Ám az óvónők lélekjelenlétének és a kéznél lévő adrenalin injekciónak hála a súlyos allergiás reakcióval járó anafilaxiás sokkot ez a kisfiú túlélte. Ugyanis a szívszorító januári történet hatására Újpest önkormányzata is minden helyi nevelési, oktatási intézményt ellátott az életmentő gyógyszerrel.
A januári esetnél kívülről került be az iskolába a születésnapi torta, az elhunyt kisfiú pedig allergiás volt a mogyoróra. A legutóbbi rosszullétnél azonban egyelőre nem derült ki, hogy pontosan mi okozhatta. A gyermek jelenleg is bent van a Heim Pál kórházban, ahol épp komoly kivizsgálás zajlik – mondta el az Indexnek Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület képviselője.
Janklovics Natasa szülőként maga is érintett, miután kisebbik fiánál 19 hónapos korában diagnosztizáltak súlyos kesudió- és mogyoróallergiát. A hároméves kisfiúnak szerencsére még sosem volt anafilaxiás sokkja, ám a durva allergiás roham nála is benne van a pakliban. Pláne, hogy az ilyen típusú allergiáknál a reakciók nagyrészt kiszámíthatatlanok – magyarázza az édesanya.
Nem véletlen, hogy Janklovics Natasa több sorstársával összefogva azonnal akcióba lendült a kisfiú halála után, hogy az újpesti eset soha többé ne ismétlődhessen meg. Az érintettek Facebook-csoportjából mára Anafilaxiás Allergiásokért névvel egyesületté alakult szervezet munkacsoportjában most tejre, tojásra, földimogyoróra és egyéb diófélékre allergiás gyermekek anyukái tevékenykednek.
Január óta számtalan önkormányzat és oktatási intézmény keres fel bennünket és kéri a segítségünket. Közülük azóta nagyon sokan önállóan intézkedtek, vásároltak be a gyógyszerből saját hatáskörben. Az életmentő adrenalin autoinjektorok azóta is folyamatosan kerülnek be a magyar óvodákba, iskolákba, és ezzel párhuzamosan zajlik a pedagógusoknak szánt oktató anyagok lektorálása
– ismertette az utóbbi négy hónap eredményeit Janklovics Natasa, aki hozzátette, a gyógyszer gyártójától úgy tudják, bár hirtelen megugrott az igény, tudják biztosítani a szükséges hazai ellátottságot. Még azok után is, hogy az adrenalin önbelövő injekciókat januárban első körben felvásárolták, akik érintettként eddig valamiért nem érezték szükségét, hogy az életmentő szer mindig náluk legyen.
Szintén a januári tragédia hatására kezdtek kampányba a szakmai, valamint a civil szervezetek, hogy az említett autoinjektor tb-támogatott legyen. Azóta ezt is sikerült kipipálni, miután épp tb-támogatás-befogadás alatt áll az ételek, a rovarcsípések, a gyógyszerek, illetve az egyéb allergének kiváltotta anafilaxiás sokk sürgősségi kezelésére alkalmazható gyógyszer. Akinek volt már anafilaxiás sokkja, ő mostantól száz százalékos támogatással kapja a combba bedöfhető adrenalininjekciót. Ha pedig valaki potenciálisan anafilaxiás, neki hetven százalékos kedvezmény jár a gyógyszerre. Ez azért is nagy segítség, mert az adrenalin autoinjektort eddig többnyire 16–20 ezer forintos darabáron lehetett megvásárolni, amelynek szavatossági ideje egy év után lejár. A protokoll szerint az érintetteknek mindig egyszerre kettőt is maguknál kell tartaniuk az injekcióból, az egyetlen olyan gyógyszerből, amely anafilaxiás sokk esetén a mentők kiérkezéséig megmentheti a beteg életét.
„Miközben nem csak a tőlünk nyugatabbra lévő országokban, többek között Nagy-Britannia, Németország, Ausztria és az Egyesült Államok mellett például jó ideje már Lengyelországban is teljesen egyértelmű, hogy nut free-k az oktatási-nevelési intézmények, azaz száműzték az iskolai menzákról a leggyakoribb allergéneket, köztük a földimogyorót és a dióféléket, továbbá nem lehet kontroll nélkül élelmiszert bevinni, ahogy az autoinjektor is az alap elsősegélycsomag része” – indokolja Janklovics Natasa, miért keresték fel már januárban az AllerGéniusz Egyesülettel közösen az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), akikkel azóta is folyamatosan tárgyalnak.
Egyrészt azt szeretnék, ha központi döntés születne arról, hogy minden magyar oktatási intézményben kell lennie két darab adrenalin autoinjektornak. Valamint a pedagógusokat egy rövid oktatással készítsék fel az anafilaxiás sokk felismerésére és az életmentő gyógyszer használatára.
Bár a kormány átalakításával az EMMI megszűnt létezni, és az oktatáspolitika a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium felségterülete lett, a kormányzat ugyanúgy foglalkozik az üggyel: ma is zajlanak az egyeztetések. Amikor ismertették, az oktatásért felelős minisztériumban meglehetősen újszerűen hatott a súlyos anafilaxiális allergiában érintett gyerekek problémája. Ugyanakkor mint Janklovics Natasa mondja, a döntéshozók szerencsére azóta is maximálisan nyitottak a megoldásra.
A központi gyógyszerkirendelés így még várat magára, azonban a közétkeztetés dilemmája mára nagyrészt megoldódott azzal, hogy a Hungast csoport, mint az ország legnagyobb közétkeztetője az AllerGéniusz és az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület javaslatára vállalta, hogy a menzákon nem adnak többé szezámmagot, mogyoró- és dióféléket tartalmazó ételeket a gyerekeknek.
Egy súlyosan mogyoróallergiásnak nem is kell effektíve megennie az allergént, az akár végzetes kimenetelű reakciót önmagában már az aeroszolos találkozás vagy a bőrkontaktus is kiválthatja. Ezért is kértük a Hungast csoporttól, hogy vonják ki a normál menüből az élelmiszereket, amelyek súlyos allergiás reakciót okoznak
– állítja Janklovics Natasa.
Az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület képviselője úgy tudja, a Hungast csoport mindezt viszonylag egyszerűen, bármiféle bürokratikus, hivatali engedélyeztetési folyamat nélkül meg tudta oldani. A menzarendelet hiába mondja ki, hogy tíznaponta meghatározott mennyiségű olajos magvat kell adni a gyerekeknek, a Hungast csoport most az eddigi alapanyagok helyett tökmaggal, napraforgómaggal és lenmaggal pótolja az eddigi mogyoró- és dióféléket.
Ilyenkor hozzávetőlegesen ötféle ételről beszélünk, a diós tésztáról, a mogyorós müzliszeletről, az aranygaluskáról, a szezámmagos bundás csirkéről, és a törökmogyorókrémmel megkent kenyérről. Éppen ezért azt is szeretnénk, ha a Hungast csoportot követve az összes közétkeztető a következő tanév kezdetétől, már most szeptembertől vállalná, hogy kivezeti és/vagy megreformálja ezeket az ételeket. Jelenleg ez ügyben is komoly tárgyalásokat folytatunk, bízva a pozitív fejleményekben
– emelte ki Janklovics Natasa.
A szakemberek ma körülbelül hat-nyolc százalékra becsülik a hazai óvodákban, iskolákban az ételallergiás gyerekek számát, ami azt jelenti, hogy az intézményen belül szinte minden évfolyamban lehet egy vagy két érintett gyermek.
„A méhdarázscsípés azért kockázatos, mert akivel ilyesmi még nem történt, sosem tudhatja, hogy ő lesz-e a következő, aki életveszélyes allergiás rohammal reagál majd. Viszont az ételallergiáknál bizonyos vizsgálatokkal már lehet kockázatot becsülni, hogy az allergénnel való következő találkozás mekkora eséllyel okoz anafilaxiás sokkot” – ezt már Csáki Csilla gyermekorvos, allergológus nyilatkozta az Indexnek.
A szakorvos tapasztalata, hogy a gyerekeknél a tej-és a tojásallergia időben, már egy-két éves korban ki szokott derülni, ám az olajos magvak, a földimogyoró, a törökmogyoró, a mandula, a halak és a rákfélék már problémásabbak. Ugyanis nem egyszer fordul elő, hogy a szülők a gyermek kisiskolás koráig, akár hét-nyolc éves korában sem tudnak a súlyos ételallergiáról, mert sokan a gyermekorvos, a védőnő tanácsára pont az allergiától való félelem miatt a gyerekek étrendjébe nem merik bevezetni az említett élelmiszereket.
Így derülhet ki a súlyos ételallergia az óvodában, az iskolában, ahol a kisgyerek életében először eszik például mogyorókrémes kenyeret – sorolja Csáki Csilla az újabb érvet, hogy miért legyen kéznél az oktatási intézmények elsősegélycsomagjában az életmentő adrenalin autoinjektor. A szakorvos egyébként tagja a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság időközben megalakult önálló munkacsoportjának, amely szakmai állásfoglalásokkal támogatja a kampányoló szülőket.
Míg a gyermekek körében az ételallergiások száma növekszik nagyon nagy mértékben, addig a felnőtteknél egyre gyakoribb a légúti allergia. Valamint összességében igaz, hogy egyre többek kénytelenek megélni szervezetük súlyos allergiás reakcióit. Az allergológus szakorvos szerint ebben elsősorban a klímaváltozásnak van szerepe: a globális felmelegedés miatt tovább virágzanak a növények, amelyek ettől hosszabban és erősebben képesek szórni a polleneket.
„A tévhitekkel ellentétben az anafilaxiás sokk vezető tünete nem a fulladás, hanem a hirtelen keringés-összeomlás. Ilyenkor a felszabaduló hisztamin hatású anyagok miatt nagyfokú értágulat következik be, amitől lezuhan a vérnyomás, a szív pedig nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervekbe. Ennek eredményeként elájul a beteg” – magyarázza Csáki Csilla. A szakorvos szerint a pedagógus, vagy bárki, aki a jelenséggel találkozik, általában észreveszi, hogy nagy a baj, de a lehetséges változatos tünetek miatt nem tudja az anafilaxiát biztosan beazonosítani. Az anafilaxiás sokk kezdődhet erős hányással, hasi görcsökkel, nehézlégzéssel vagy ájulással, lesápadással, valamint az arcon, a bőrön jelentkező látványos kiütésekkel, szemhéj- és ajakduzzanattal. Azzal biztosan nem követünk el hibát, ha nagy baj, súlyosnak látszó rosszullét esetén azonnal hívjuk a mentőt, és a diszpécser tanácsára beadjuk az életmentő gyógyszert. „Abból később nem származhat probléma, ha feleslegesen vagy túl hamar adták be az adrenalint, a gyógyszer mellékhatásai ugyanis combizomba történő beadás esetén elenyészőek” – hívja fel a figyelmet Csáki Csilla.
(Borítókép: Janklovics Natasa. Fotó: Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület)