A kormányzati intézkedések, az infláció és a háború szolgáltatta az Országgyűlés keddi ülésén elhangzott napirend előtti felszólalások témáját, szót kapott az ukrán nemzetiségi szószóló is.
Kanász-Nagy Máté azzal kezdte a felszólalások sorát, hogy az államnak a munkavállalók védelme lenne a feladata.
Tizenkét év fideszes kormányzás után kijelenthető, hogy az állam a legrosszabb munkáltató hazánkban
– jelentette ki az LMP-s politikus, aki szerint a jóléthez és az életminőséghez minőségi közszolgáltatásokra van szükség, amiben az oktatásnak kulcsszerepe van. Kanász-Nagy Máté arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány úgy viselkedik a pedagógusokkal, ahogy egy nagyvállalat igazgatója a gyártósor mellett robotoló munkavállalókkal. Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, hogy kompenzálják-e az inflációt, biztosítják-e az automatikus béremelést, és a pedagógusbérek 2030-ig elérik-e az osztrák bérszínvonalat.
„Van annak egy diszkrét bája, amikor a Soros György pénzéből kampányoló baloldal kizsákmányoló nagytőkésekről beszél” – reflektált Rétvári Bence, hozzátéve:
Nagyon szép beszéd volt, tisztelt képviselő, csak a torka véres, mert önök ebből a pénzből vannak itt a parlamentben.
Az államtitkár leszögezte: egyetért azzal, ha a gazdaság teljesítménye lehetőséget kínál rá, hogy nagyobb mértékű pedagógusbér-emelés legyen, de azt is elmondta: Kanász-Nagy Máté szövetségesei, akikkel együtt indult a választáson, korábban csökkentették a pedagógusbért, iskolákat zártak be és tanárokat bocsátottak el.
Mellár Tamás felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány költségvetési kiigazítása valójában megszorítás, és ennek nagy részét az állampolgárok fogják megfizetni. A Párbeszéd képviselője kitért arra is, hogy a kormány 2017 óta gazdaságélénkítő programot hajtott végre, gyorsított ütemben hívta le az uniós forrásokat, és hatalmas állami beruházások voltak.
Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, „majdhogynem helikopterrel” szórták a pénzt annak érdekében, hogy a választáson nyerni tudjanak, miközben a nemzeti tőkés osztály olyan gazdasági rendszert működtet, amely nem produktív és nem versenyképes.
Tállai András különlegesnek nevezte Mellár Tamás fejtegetését, majd leszögezte, hogy a 2023-as évi költségvetés tervezete a béke és biztonság költségvetési tervezete. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország a legnehezebb időszakban is egyensúlyi költségvetést tud biztosítani, a költségvetés megtartja gazdaság termelékenységi és növekedési képességét, valamint megvédi a magyar családokat a mérhetetlen rezsiár-növekedéstől.
Szabadi István, a Mi Hazánk politikusa a Postának szentelte napirend előtti hozzászólását. Szerinte a vállalat vezetése eltávolodott a tradicionális értékektől, profitorientált a szemlélet, a postai dolgozók jelentős része minimálbérért vagy kicsivel magasabb összegért dolgozik. A képviselő azt kérte, hogy ne engedjék a kistelepülési posták bezárását. Fónagy János államtitkár válaszában világossá tette, hogy a posta a magyar állami intézményrendszer egyik legfontosabb tagja. A béreket a lehetőségeikhez és erejükhöz mérten eddig is igyekeztek karbantartani, a szándékuk a jövedelmek növelése, de ennek vannak gazdasági korlátai.
Tóth Bertalan azzal kezdte felszólalását, hogy ma már egy közszolgálati híradót könnyű összetéveszteni egy Bödőcs-szatírával, ezután Parragh László szavait idézte. Kitért a miniszterelnök leendő fizetésemelésére is, majd feltette a kérdést: mi lenne, ha a pedagógusok és a szociális dolgozók bérét is a házelnök fizetéséhez igazítanák?
Az MSZP frakcióvezetője elmondta: abban egyetértenek, hogy a bankok, a biztosítók és a multik nagyobb arányban vegyék ki a részüket a közteherviselésből, de a rendelet hiányos, mert hiányoznak belőle a kaszinók, a NER oligarchái, az állami beruházások kivitelezői és az autógyárak. Az MSZP olyan szabályozásra tesz javaslatot, amely alapján a nagyvállalatok nyereségének egy részéből a munkavállalók kapnának juttatást.
Tuzson Bence államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP annak idején nem kivezette a válságból az országot, hanem még mélyebb válságba sodorta, „még az adót is megadóztatták”, csökkentek a bérek, elvették a 13. havi nyugdíjat, az egekbe szöktek a rezsiárak, az emberekre terhelték a válság következményeit. A kormánypárti politikus leszögezte, hogy Magyarország jó gazdasági pályán van, és mindig azt tekintették a legfontosabbnak, hogy az emberek jövedelme még ilyen helyzetben se csökkenjen.
Fekte-Győr András volt a következő felszólaló, aki azzal kezdte, hogy
mondjuk ki: az Orbán-csomag egy történelmi mértékű megszorítócsomag.
A Momentum frakcióvezetője szerint még meg sem száradt a tinta a miniszteri kinevezéseken, már megszorítócsomagot jelentettek be, Orbán Viktor pedig hazudott a magyar embereknek, amikor azt mondta, hogy nem lesz megszorítás. A politikus arra figyelmeztetett, hogy a cégek a különadókat a fogyasztókkal fogják megfizettetni. Fekete-Győr András arra is kíváncsi volt, hogy mire költik ezt a pénzt.
Fürjes Balázs államtitkár azt javasolta Fekete-Győr Andrásnak, hogy gyorsan lásson munkához, mert a Momentum legjellemzőbb sajátossága, hogy gyorsan elillan. Azt is megemlítette, hogy fél év alatt a negyedik pártelnököt fogyasztják el, „ami a kispárti süllyedés tipikus tünete”. Mindenesetre sok sikert kívánt Fekete-Győr Andrásnak, de hozzátette: nem lesz egyszerű, mert nem sok jövője van annak a közösségnek, amely „cinikus politikai számításból tagadásra és álomrombolásra” épít.
A kormánypárti politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a Momentum saját jogon még nem jutott be a parlamentbe, Fekete-Győr András 3,39 százalékot ért el az előválasztáson, „a saját szavazói harmincévesen nyugdíjba küldték”. Fürjes Balázs három alapvető korrekciót javasolt a Momentumnak:
Jakab Péter szerint amit a kormány művel, az egyszerre mesteri és tragikus. A Jobbik elnöke hangsúlyozta, hogy az emberek egyre szegényebbek, majd Angela Merkelt hozta példaként, akiről elmondta, hogy nem azért volt 16 évig kancellár, mert krumplit osztogatott a választások előtt, vagy mert fenyegetett, hanem azért, mert az emberek elégedettek voltak.
A frakcióvezető kijelentette: a Fidesz ehelyett a szegénység és a félelem útját választotta, de „az éhes ember sok mindenre képes, még arra is, hogy legyőzze a saját félelmét. Előbb-utóbb minden rezsim véget ér, csak az a kérdés, hogy szépen vagy csúnyán.” Jakab Péter mögött a mi hazánkos Novák Előd laptopján „parizeus” felirat és a Jobbik frakcióvezetőjének irányába mutató nyíl volt látható.
Rétvári Bence válaszában a kormány eredményeit sorolta, többek között egymillió új munkahely, alacsonyabb szja, családtámogatások, a bűncselekmények számának csökkenése, rezsicsökkentés, a szegénységben élők arányának csökkenése. Az államtitkár számonkérte Jakab Pétert, hogy miért nem állt ki például a rezsicsökkentés és a benzinárstop mellett, valamint kitért arra is, hogy feljelentést tett a saját alelnöke ellen, miközben a zaklatási ügyben érintett politikus ellen még mindig nem.
Varju László felszólalásában aláhúzta, hogy két hónappal a választás után növekednek a családok, a vállalkozások és az önkormányzatok terhei, ráadásul nem is egyeztettek a cégekkel, érdekvédelmi szervezetekkel és településekkel az intézkedések előtt, a választás előtt pedig egy szót sem szóltak arról, hogy „óriási megszorítással kezdődik a kormányzás”.
A DK-s politikus úgy gondolja, hogy a választási győzelem árát most visszaveszik a társadalomtól, majd törvénytelennek nevezte a kormányt. Kövér László ezután megvonta tőle a szót, de Varju László kikapcsolt mikrofonnal is folytatta felszólalását. A házelnök elmagyarázta: nem minősítheti Magyarország demokratikusan megválasztott kormányát törvénytelennek, ha mégis megteszi, akkor Varju László mandátuma is törvénytelen, mert a kormány az Országgyűléstől kapja a felhatalmazását.
Válaszában Tállai András államtitkár elmondta, hogy nem beszélhetnek megszorításról, nem vesznek el az emberektől adóemeléssel vagy más módon forrásokat, hanem létrehoznak két alapot, a rezsivédelmit és a honvédelmit, miközben a költségvetési egyensúly stabil, a gazdaság működőképes, és a következő évben is magas növekedést tud produkálni.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a honvédelmet nemzeti ügynek nevezte, kifejtette: a honvédséget meg kell erősíteni, és a humanizmus jegyében segítséget kell nyújtani a bajba jutott embereknek, a védelmi alapokat pedig létre kell hozni és működtetni Magyarország békéje és biztonsága szempontjából. Vargha Tamás államtitkár ezt azzal egészítette ki, hogy a kormánynak ma a legfontosabb célja Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése.
Németh Szilárd arról beszélt, hogy Orbán Viktor egyet akart elérni az uniós csúcson: ne a magyar embereknek kelljen megfizetniük a háború árát. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor történelmi győzelmet aratott, sikeresen megvédte a magyar családokat a háború és a brüsszeli szankciós politika legkárosabb következményeitől. Németh Szilárd szerint ha „Gyurcsány Ferenc és klónjai” kormányoznának, ma háromszoros gáz- és négyszeres villanyár lenne.
Szijjártó Péter válaszában összefoglalta, hogy a háború, a szankciós csomagok és a geopolitikai változások teljesen új világgazdasági és geopolitikai realitást rajzolnak elénk, új korszak kezdődött a világban, amelynek egyik jellemzője, hogy komoly energiaellátási nehézségekkel, nyersanyaghiánnyal kell szembenézni.
A külgazdasági és külügyminiszter úgy jellemezte a helyzetet, hogy az energiaellátás korábban olyan volt, mint a levegő, teljesen természetesnek vették, a piac inkább kínálati volt, az volt a kérdés, hogy ki tud jobb árat elérni. Ma már az ár másodlagos kérdés, az elsődleges az, hogy van-e mit megvásárolni.
Grexa Liliána zárta a napirend előttiek sorát. Az ukrán nemzetiségi szószóló igaznak nevezte a mondást: bajban ismerszik meg a barát. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a magyar nép azonnal segítséget nyújtott. Megköszönte a segítséget, és bízik abban, hogy Ukrajna újjáépítésében is segíteni fognak. A képviselők Grexa Liliána kezdeményezésére felállva, néhány másodperces néma csenddel emlékeztek a háború ártatlan áldozataira. Szijjártó Péter válaszában elmondta: Magyarország kormánya a háború kirobbanását követően világossá tette: elítélik az Ukrajnát ért orosz katonai agressziót, kiálltak és kiállnak Ukrajna mellett, valamint minden segítséget megadnak azoknak az embereknek, akiknek a háború elől kell menekülniük.
(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2022. május 24-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)