Azért is magasak az üzemanyagárak, mert túlkereslet van, az árak csökkenéséhez csökkenteni kellene a fogyasztást is – ezt mondta a Mandinernek Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, hozzátéve:

 Egyre gyakrabban hangoznak el javaslatok, mint a tömegközlekedés támogatása, a nagyvárosi autómentes hétvégék. A rászoruló rétegeket pedig célzott támogatással kell és lehet segíteni.

A Mol vezetője arról is beszélt, hogy fokozatosan ki kellene vezetni az üzemanyagár korlátozását, ami ellátásbiztonsági szempontból lenne célszerű. 

A magyar piac akkor tud jól működni, ha van benne valamennyi import. Márpedig a nyomott árnak kiszorító hatása van, s ebből az következik, hogy előbb-utóbb hiány keletkezik. […] Ráadásul egy ilyen hatósági intézkedés egyáltalán nem gondol a rendkívüli helyzetekre, mint amilyen most történik az osztrák finomítóban. Közgazdászként, de az ellátásbiztonságért felelős vezetőként is azt kell mondanom, hogy egy ilyen árbeavatkozás csak igen rövid távon tartható fenn

– mondta az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, ha a magyar miniszterelnök nem küzdött volna Brüsszelben az olajembargó ellen, akkor most merőben más lenne a helyzet.  

Akkor nem az lenne most a kérdés, mennyibe kerül az üzemanyag, hanem hogy van-e egyáltalán. A mezőgazdaság, az ipar, a teherfuvarozás leáll üzemanyag nélkül. Gázolaj nélkül Magyarország nem megy sehova, előre legalábbis biztosan nem. Ezért küzdött – nagyon helyesen – a miniszterelnök. És ezért támogatták hol társutasként, hol artikulált véleménnyel mások is az álláspontját.

Hernádi Zsolt a jelenlegi energiaügyi helyzetet az 1970-es évek idejének olajválságához hasonlította, kiemelve, a mostani helyzet drámaibb és elhúzódóbb is lehet.

Az olajválság alatt a kitermelő országok jelentős mennyiségi korlátozást vezettek be, hiány lépett fel a világban, s volt, amikor egész egyszerűen nem volt benzin. Jelzésértékű, hogy most a Nemzetközi Energiaügynökség már be is lengette a javasolt korlátozásokat. Ez tehát a hetvenes éveket idézi. De akár ennél durvább és elhúzódóbb is lehet a válság, mert nemcsak az olajat, hanem a gázt és a villamos energiát is érinti. Ez kivédhetetlen hármas hatás

– mondta, hozzátéve, ugyan a gázra nincs még embargó, de mivel az Északi Áramlat 2-t nem helyezték üzembe, az oroszok pedig csak a hosszú távú szerződésben rögzített mennyiséget szállítják gázból, ebből is hiány léphet fel.

A Mol vezérigazgatója szerint a megnövekedett energiaárak és az esetlegesen fellépő ellátási gondok szkeptikussá tehetik a társadalmakat azzal kapcsolatban, hogy helyes volt-e a 2050-re szóló klímacélok ilyen mértékű támogatása.

Ha alábbhagy a társadalom zöldítés iránti vágya, csökkenni fog a politikusok elkötelezettsége, és nagyon megnő annak a valószínűsége, hogy az egész csak egy rövid távú program volt. Márpedig ezt jó lenne végrehajtani, hisz a 2050-et megcélzó Európai zöldmegállapodásnak pont az lenne az egyik célja, hogy egész Európa energiafüggőségét csökkentsük, és a gyerekeink egy sokkal élhetőbb világban éljenek

– hangsúlyozta Hernádi Zsolt.

(Borítókép: Hernádi Zsolt. Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index)