Novák Katalin első útja köztársasági elnökként Varsóba vezetett, de hova utaztak az elődjei? Összegyűjtöttük.
Novák Katalint március 10-én választotta az Országgyűlés államfővé, május 10-én átvette a Sándor-palota kulcsait, egy héttel később első hivatalos útján Lengyelországba utazott.
Göncz Árpád az ideiglenes államfői pozíció után 1990. augusztus 3-án kezdte meg első köztársasági elnöki ciklusát. Első – egyébként nem hivatalos – külföldi látogatására 1990. szeptember 13-ig kellett várni, Göncz Árpádot a washingtoni székhelyű Központ a Demokráciáért és Virginia állam azon bizottsága hívta meg, mely az emberjogi alkotmánykiegészítés megszületésének 200. évfordulójára rendezett ünnepségeket.
Az MTI archívuma szerint Allan Weinstein, a központ elnöke így fogalmazott akkor: „Az amerikai alkotmány 200. évfordulójának ünnepségeire olyan vendéget kerestünk, aki megszemélyesíti az új, demokratikus mozgalmakat, egyúttal az irodalom, a szellem világából jön – mint az amerikai jogrend megalkotói –, aki író létére a politikának szentelte magát, és személyesen kiállt az emberi jogokért. Így hívtuk meg Göncz Árpád elnököt, aki már májusi, amerikai látogatásán mély benyomást tett személyiségével, kijelentéseivel”.
Mádl Ferenc első útján, 2000 szeptemberében az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján vett részt New Yorkban, első hivatalos útja szeptemberben a Vatikánba vezetett, ahova Orbán Viktorral érkezett, és fogadta őket II. János Pál pápa.
A magánkihallgatás tartalmi részéről szólva Mádl Ferenc az újságíróknak akkor elmondta: a beszélgetés egyik központi témája a magyar millennium volt, ezzel kapcsolatban megállapították, hogy ezer évvel ezelőtt egybeestek a magyarság és Európa érdekei.
Sólyom László első hivatalos látogatására 2005 augusztusában Bécsbe utazott, ahol Heinz Fischer köztársasági elnökkel találkozott. Sólyom László a két államfő sajtóértekezletén többek között arról beszélt, hogy nagyon szilárd alapokra épülnek a két ország kapcsolatai, Ausztriát és Magyarországot nemcsak a történelmi örökség, hanem a közös jövő is összeköti az Európai Unióban.
Sólyom László később hivatalában kereste fel Wolfgang Schüssel kancellárt, majd az osztrák elnöki házaspár díszebédet adott a magyar államfő és felesége tiszteletére.
Schmitt Pál első, de nem hivatalos útja 2010 augusztusában a Szingapúrban megrendezett első ifjúsági olimpiára vezetett, ahol még a játékok lángjával is futott a párbajtőrben kétszeres olimpiai bajnok államfő.
Első hivatalos látogatását egy hónappal később Ausztriában tette. A köztársasági elnök többek között a magyar külpolitikai törekvésekről, az európai uniós elnökség célkitűzéseiről és az új magyar kormány politikájáról is tájékoztatta osztrák kollégáját, Heinz Fischert.
A plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál nem töltötte ki elnöki mandátumát, ideiglenesen házelnökként Kövér László látta el az államfői feladatokat is, majd Áder Jánost választották köztársasági elnökké.
Első hivatalos látogatásán 2012 júniusában Ausztriában volt. A Heinz Fischerrel folytatott tárgyalásokon szó esett a magyar–osztrák kapcsolatokról és a magyar belpolitikai kérdésekről is.
Áder János 2012-től 2022-ig volt Magyarország köztársasági elnöke, második ciklusa végén interjút készítettünk vele.
Az új államfő első hivatalos útja Lengyelországba vezetett, ahol Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökkel találkozott. A lengyel–magyar kapcsolatok az orosz–ukrán háború kirobbanása óta a korábbinál fagyosabbak.
Ajtónyitogatás megkezdve. Hazaértem Varsóból, hosszú nap volt, de eredményes. Barátként mentem, de szövetségesként jöttem haza Duda elnök úrtól
– írta Facebook-oldalán Novák Katalin, aki azóta Németországban is járt, berlini programját a helyszínen követtük végig.
Kovács János politikai elemző a köztársasági elnök első útjai után úgy látja, hogy
Novák Katalin már hivatalba lépése óta megszólalásaival és hivatalos külföldi látogatásaival a kormány érdekeinek megfelelő, ám a kormány gyakran konfrontatív kommunikációjával szemben konszolidáltabb üzeneteket fogalmaz meg.
Az elemző kifejtette, hogy Novák Katalin a „vegytiszta pragmatizmus” helyett értékorientáltabb, a nemzetközi közösség és média füleiben jobban csengő hangnemben beszél együttműködésről, Magyarország helyéről, kormányközi kapcsolatokról, illetve az orosz–ukrán háborúról. Kovács János szerint „érezhető egyfajta, országimázst javító, egyértelműen Nyugat-orientált külpolitikai aktivizmus az új államfő részéről”.
(Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök és férje, Veres István (j-b) érkezés után a prágai Václav Havel Repülőtéren 2022. június 7-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)