Volt olyan eset, hogy egy kórház csecsemőosztályát kellett kitelepíteni.
Az ingatlanpiac hektikus trendjétől eltérően a darazsak építési szokásai igencsak kiszámíthatók, ami annyit tesz, hogy ezek a szárnyas rovarok menetrend szerint idén tavasszal is elkezdték építeni olykor gigantikus fészkeiket.
Minderre Boros Tibor méhrajbefogó hívta fel a figyelmünket.
A meleg évszak beköszöntével az áttelelt darázskirálynő nem rest, és egyedül kezdi el építeni a fészkét, majd
szép lassan lerakja a több száz petéjét, ami másfél hónap múlva kikel, és máris megvan kezdésnek a több száz harcra fogható, fekete alapon sárga csíkos kis darázs
– fogalmaz a szakember.
Attól fogva aztán egy anyadarázs naponta több száz petét rak le, és az egyre csak növekvő fészek több ezer fullánkossal bővül, amelyek – ha veszélyben érzik magukat – annyit szúrnak, amennyit csak nem szégyellnek. Ráadásul a darazsak nem pusztulnak bele a harcba, hiszen nem szakad ki a fullánkjuk, mint a méheknek, akik mindössze egyszer képesek döfni, majd belehalnak.
A darazsak jellemzően földbe, fa odvába, kéménybe, padlásra, garázsba, kidobott ruhászsákba, fa-, szalma- vagy szénarakásba, szellőzőrendszerbe, szigetelésbe, födémbe építik fészküket, és tevékenységükkel az emberek számára nemhogy csupán kellemetlen szomszédságot, hanem konkrét életveszélyt idéznek elő.
A fészek alapanyagát fa, nád és egyéb növényi anyagok, illetve papírok kirágásával nyerik, és nyálukkal ragasztják össze. Ha pedig elfogyna a fészek építésére szánt helyük, nem esnek kétségbe,
képesek lyukat rágni a falba, hogy bővítsék kolóniájukat.
Mivel a darazsak folyamatosan rágnak, és bővítik az életterüket, gyorsan képesek átlyukasztani a házak födémét is, és olyankor betódulnak a lakótérbe, ahol az ember társaságában hirtelen maguk is veszélyben érzik magukat, és nincsenek tekintettel arra, hogy kit találnak ott, gyereket, nőt vagy férfit, támadásba lendülnek.
Boros Tibor méhrajbefogó beszámolója szerint tavaly Magyarországon ilyen eset következtében öt családot kellett kilakoltatni otthonából, de
már idén is volt példa kitelepítésre, illetve egy teljes kórházi csecsemőosztály evakuálására.
A nem kívánt darázsszomszédságnak azonban vannak előjelei, ezért ha a lakásában, házában, nyaralójában a következő jelenségek közül valamelyiket érzékeli, joggal gyanakodhat, hogy darázsfészek épül a közelében:
Az arra fogékony emberek esetében már egyetlen darázscsípés is allergiás sokkot, és ezzel halált okozhat.
Az anafilaxiás reakció egy súlyos, azonnali allergiás reakció, amely több szervrendszert is érint. A reakciót kiváltó allergén hatására hirtelen nagy mennyiségű hisztamin termelődik a szervezetben, aminek hirtelen vérnyomásesés, a légutak beszűkülése, ödémásodás lehet a következménye. Szinte minden allergén anyag okozhat anafilaxiás reakciót, de a leggyakrabban valamilyen rovarcsípés (méh- vagy darázscsípés), gyógyszer vagy étel váltja ki.
Szigorúan tilos tehát magánakcióba lendülni a darázsfészkek felszámolására. A tiltott praktikákat sorolva Boros Tibor méhrajbefogó a purhabozást, a darázsirtó szprézést, a szilikonozást, a disznóperzselőzést említi, majd hozzáteszi, hogy
az ángyom térdkalácsa tudja, hogy még mi mindent tud ajánlani a vérprofi szomszéd Mari néni meg a Pista bácsi.
Magyarázatként értsük meg, hogy ha a darázsfészek kijáratát bármivel bedugaszoljuk, attól a rovarok nem fognak megfulladni, viszont az akció kellően feldühíti a kolóniát, és ha a darazsak veszélyben érzik magukat, többezres fekete sereggel indíthatnak támadást az ember ellen.
Az ilyen esetek megelőzése érdekében fontos tudni, hogy
az új jogszabályok értelmében a tűzoltók nem vonulnak ki a darázsfészkek felszámolására,
hiszen ők nem méhész szakemberek. A tűzoltóságot csakis akkor érdemes riasztani, ha közvetlen életveszélyről van szó, mert ilyen helyzetben a lánglovagok természetesen mindent megtesznek, hogy kimenekítsék a lakókat a halálos csapdából.
Minden egyéb esetben szakembert kell hívni – figyelmeztet Boros Tibor, akit Magyarországon kívül is többször hívtak már darázsfészek felszámolására. Legutóbb Dániából kapott segélyhívást.
(Borítókép: Creative Touch Imaging Ltd./NurPhoto via Getty Images)