Az Európai Parlamentben 2019-ben elfogadott jogszabály értelmében legalább 10 napos szabadság illeti meg az apukákat. Az új irányelvet a tagállamoknak az elfogadást követően három éven belül kell átültetniük saját jogrendjükbe, és ez idén augusztusra esik.
Magyarországon 2015 óta öt munkanap pótszabadság, úgynevezett apaszabadság illeti meg az édesapát, akinek gyermeke született. (Ikrek esetén hétnapos a szabadság.)
Ezt az apa kérésének megfelelő időpontban, de legkésőbb a szülést követő második hónap végéig köteles a munkáltató kiadni. A pótszabadság idejére az apának távolléti díjat fizetnek.
Ám egy 2019-es uniós irányelvnek megfelelően a jelenlegi magyar ötnapos apaszabadságot tíz napra kell növelni a munka és a magánélet közti egyensúly megteremtése érdekében. Az új irányelvet a tagállamoknak elvileg idén augusztus elejéig kell átültetniük.
A magyar férfiak körülbelül kétharmada, 63 százaléka tudatában van, hogy neki is jár a plusz szabadság a gyermek születése után, ugyanakkor a válaszadók mindössze 16 százaléka vette ezt igénybe. A KSH adatai szerint 2021. április és 2022. március között 90371 gyermek jött világra, vagyis ekkor közel 76 ezer családban csak az édesanya maradt otthon a csecsemő születésekor
– derült ki a P&G hazai májusi felméréséből, amelyet közölt az Indexszel.
Akik tudatosan döntöttek úgy, hogy nem veszik igénybe az apaszabadságot, leginkább anyagi okokra hivatkoztak (16 százalék), csaknem ennyien pedig azt válaszolták, hogy furcsán éreznék magukat, ha emiatt mennének szabadságra (11 százalék).
A megkérdezettek kétharmada szerint növelni kellene a törvényi minimumként járó öt munkanapos apaszabadságot. A 30-39 éves korosztály körében ez az arány még magasabb: a válaszadók 71 százaléka szerint kevés az öt munkanap.
Munkahelyválasztásnál a férfiak csaknem egynegyede (23 százaléka) számára fontos szempont, hogy az adott munkahely hány szabadnapot biztosít az édesapáknak gyermek születése esetén.