Az elmúlt hónapok cseppet sem baráti hangvételű üzengetései után meglepőnek hathatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő telefonon hívta fel Orbán Viktor miniszterelnököt. Előbbi a Twitteren számolt be kettejük gyümölcsözőnek nevezett beszélgetéséről: megköszönte Ukrajna szuverenitásának támogatását és az ukránok befogadását a háború alatt, továbbá megállapodtak az együttműködés fejlesztéséről az energiaszektorban. „Hálásak vagyunk Ukrajna tagjelölti státuszának támogatásáért” – írta Zelenszkij, aki ukrajnai látogatásra hívta Orbán Viktort.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár arról tájékoztatott, hogy a megbeszélésen Ukrajna európai integrációjáról is szó volt, Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország támogatja, hogy Ukrajna megkapja a EU-tagjelölti státuszt, és ezt az álláspontot fogja képviselni Brüsszelben.

Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor telefonbeszélgetésével kapcsolatban az Indexnek azt nyilatkozta: alapvetően gesztusról lehet szó, válaszként a Magyarország által gyakorolt gesztusra, azaz az EU-tagjelöltség feltétel nélküli támogatására.

Ukrajnának is érdeke, hogy Budapest ne akadálya, hanem segítője legyen az ország euroatlanti törekvéseinek – ahogyan például 2017 előtt volt –, ez pedig felülírhatja azt a szándékot, hogy más országokra hárítsák a felelősséget egyes kudarcaikért

– fogalmazott a szakértő lapunknak.

Hozzátette: a vitás kérdések a két ország viszonyában továbbra is fennmaradnak, azonban az együttműködés is végig állandó volt, Magyarország szerepe Ukrajna energetikai (gáz- és üzemanyag-) ellátásában, valamint a tengeri blokád fenntartásáig a külkereskedelme segítésében lehet nagy. Utóbbi elsősorban a gabonaszállítások miatt lényeges jelenleg.

Szkeptikus hangok

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében jelentette be, hogy a tagállami vezetők kétnaposra tervezett csúcstalálkozójának első napján megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelöltstátuszának megadásáról. Volodimir Zelenszkij a döntést úgy értékelte: „Európa erősítéséhez ez a legnagyobb lépés, amelyet meg lehetett tenni most, amikor az orosz háború próbára teszi képességeinket a szabadság és egység megőrzésére.”

Kosztur András arra hívta fel a figyelmet, hogy ahogy közeledett a tagjelöltség megadása, szaporodni kezdtek a szkeptikus nyilatkozatok a tényleges tagság kilátásaival kapcsolatban. Clément Beaune francia európai ügyekért felelős államtitkár, valamint a belga, albán és portugál miniszterelnök is kétségeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna a közeljövőben teljes jogú taggá válhat az Európai Unióban, a portugál miniszterelnök pedig egyenesen úgy fogalmazott, Ukrajna csatlakozása alááshatja az európai integrációt, és csapda lehet Ukrajna számára is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalára feltöltött videójában többek között sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Georgia (Grúzia) nem kapta meg a tagjelölti státuszt. A miniszter szerint az ország végrehajtotta azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek feltétlenül fontosak a tagjelölti státusz szempontjából. Az ország és a vezetése is elkötelezett, nem értjük, hogy miért kellett egy ilyen, az ambíciókat lelohasztó döntést hozni – tette hozzá Szijjártó Péter.

Illik tartani a kereteket

Nemrégiben Kijevben tett látogatást Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő. Mindhárman a támogatásukról biztosították Ukrajnát, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját arról is kérdeztük, hozhatott-e a háttérben valamilyen fordulatot a látogatás.

„Nem kizárt, hogy az európai vezetők látogatása járult hozzá ahhoz, hogy Kijev barátságosabb hangnemre váltott. Időközben például a berlini ukrán nagykövet is elnézést kért Scholztól, amiért »sértett májkolbásznak« nevezte a német kancellárt (beleidigte Leberwurst: olyasvalakit neveznek így a németben, aki nem érti a viccet vagy könnyen megsértődik – szerk.). Lehet, hogy Kijevet figyelmeztették, a háború ellenére vannak bizonyos keretek, amelyeket tartania illene, főleg, hogy rá van szorulva ezen országok állandó támogatására” – fejtette ki Kosztur András.

A szakértő szerint jelenleg ambivalens folyamatok zajlanak le az európai országok orosz–ukrán háborúhoz való hozzáállásában, hiszen egyrészről a korábbinál gyakrabban emlegetik a megegyezés szükségességét, egyesek akár Ukrajna általi területi engedmények szükségességére is tesznek utalásokat (Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter nemcsak utalt rá, hanem ki is mondta), másrészt viszont fokozzák a nehézfegyverek küldését – bár közel sem olyan mértékben, mint Kijev várná.

Összességében látható, hogy a háború egyre terhesebb az európai országok számára, de arcvesztés nélkül nem tudnak könnyen kihátrálni belőle

– vélekedett a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Csekély az esély

Arról is beszélt az Indexnek, hogy Oroszország anyagi fölénye egyre jobban kiütközik a háborúban, és ez már az ukrán tisztviselők szavaiból is kiderül. Ennek ellenére Ukrajna még hónapokig folytathatja az ellenállást, abban bízva, hogy az orosz támadókapacitások kimerülnek, és kedvezőbb körülmények között tudnak békét kötni.

Kosztur András rámutatott: a harci cselekmények alakulása határozza meg azt is, hogy meddig mehetnek el az oroszok, pontos célokat ennek megfelelően nem is közölnek.

A kérdésre, hogy milyenek a béketárgyalások vagy akár egy tűzszünet kilátásai, a szakértő úgy fogalmazott: jelenleg csekély az esély arra, hogy érdemi tárgyalásokat folytassanak a felek, az oroszok most előnyösebb helyzetben érzik magukat, így a márciusihoz hasonló önkéntes területfeladásra vélhetően nem kerülhet sor, Ukrajna pedig nem hajlandó lemondani területeiről.

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart Kijevben 2022. április 23-án. Fotó: Szerhij Dolzsenko / MTI / EPA)