Törölt járatok, kiszolgáltatottság, feszültség – egyre érződnek az európai légi közlekedést érintő csapások, szinte naponta hallani hazai vonatkozásban is pórul járt utasokról, akiket késve vagy nagyon körülményesen kárpótolnak. A Wizz Air legutóbb Párizsból nem hozta haza utasait, és abból, amit az Indexnek mondott a légitársaság, az derül ki, hogy egyáltalán nincs kizárva, hogy megismétlődnek az ilyen esetek, hiszen hatalmas a munkaerőhiány.
Az elmúlt hetekben több fennakadás történt a Wizz Airnél – kiragadva párat közülük káosz alakult ki a londoni repülőtéren, aminek a végén töröltek egy Budapestre tartó járatot, Franciaországban pedig a takarítónő mutatta meg az utasoknak, hogy nem mennek sehová. Érthető ilyenkor az utasok ingerültsége, hiszen egyeseknek rémálommá válik az álomutazás, vagy buknak egy fontos tárgyalást.
A lényeg: kellemetlen.
Ezek a szürreális történetek jellemzően olvasói levelek formájában jutnak el a szerkesztőségekhez, sokszor órákkal, napokkal az eseményeket követően, így érdemes – ha nem is fenntartásokkal, de – kellően objektíven hozzájuk állni.
„Végül egy reptéri takarítónő vitt minket oda egy kisebb monitorhoz, amelyen franciául volt kiírva, hogy a járatunkat már törölték. Ez fél kilenc körül volt, de a WizzAir csak 22:07-kor küldött végül üzenetet arról, hogy törölve lett a gép” – ezt a legutolsó történetből idézzük, ami körbejárta a médiát a hétvégén. Bár a hasonszőrű (fapados) easyJetnél is vannak érdekes dolgok, például átverték az utasokat, és letagadták, hogy létezik alternatív útvonal, továbbra is meglepő lehet egy olyan, közel 2000 milliárd forint piaci értékű vállalatnál, mint a Wizz, amely majd 500 útvonalon teljesít járatokat, hogy ez tényleg így zajlik. Vagy mégsem?
„Az utazási korlátozásokat ugyan feloldották, a koronavírus-járvány alatt rengeteg munkaerőt elbocsátottak, és a munkaerőpiaci utórengések megingatják a légitársaság nyári terveit. A repülőterek, légitársaságok és földi kiszolgálócsoportok a válság idején leépítették a munkahelyeket, és most küzdenek az újbóli felvételért” – idézte a Lufthansa vezérigazgatóját, Carsten Spohrt a Bloomberg azt követően, hogy a vállalat több száz nyári járatot törölt személyzethiány miatt, ezzel is súlyosbítva az európai légi közlekedés előtt álló kihívásokat.
A Deutsche Lufthansa külön kitért közleményében arra, hogy a légi forgalmi irányítás területén különösen komolyak a gondok. Erről beszélt a Wizz Air is az Index megkeresésére szombaton, miután arra kértük őket, hogy tisztázzák, mi a légitársaság felelőssége, kötelezettsége és szerepköre a járattörléseknél, pontosan mi az elvárható az utasok részéről. Elmondásuk szerint egyértelműen a szektorban – különösen a légi forgalmi irányításban, a földi műveletekben, a poggyászkezelésben, a biztonsági szolgálatoknál és a repülőtereken – tapasztalható munkaerőhiány tehet a fennakadásokról és késésekről.
Sajnos minél nagyobb egy-egy késés, a szigorú repülésbiztonsági szabályozások – mint például a légi személyzet munkaidejének pontos betartása vagy a repülőtéri résidők rugalmatlansága – miatt annál nagyobb az esély a járattörlésre.
A konkrét franciaországi eset hátterében is ez áll, „a légi irányításnál jelentkező személyzethiány miatt járataink késéseket halmoztak fel, emiatt az utolsó, párizsi járattal már nem tudtak visszaindulni kollégáink a repülőtér bezárása előtt” – így a Wizz Air.
A francia reptéren sokan nehezményezték, hogy alig informálta őket a légitársaság arról, hogy miként fognak hazajutni, ez a légitársaság szerint valóban így volt, „a járattörlésről SMS-ben és e-mailben tájékoztattuk őket”,
azt viszont nem tagadták, hogy a járat végleges törléséről egy reptéri takarítónő szólt az utasoknak.
Az olvasói levelek tartalmazzák azt is, hogy az Orlyn „még csak egy WizzAir-alkalmazott sem volt a reptéren, így nem tudtak kihez fordulni, holott a légitársaság által írt üzenetben ez szerepelt”. Erre úgy reagáltak, hogy „járattörlés esetében a helyszínen utasainkról egy velünk szerződésben álló cég gondoskodik, melynek feladata az utasok megfelelő ellátása. A cikkben említett helyzetet kivizsgáljuk, és ha a velünk szerződésben álló cég oldaláról bármilyen mulasztás történt, megtesszük a szükséges lépéseket”.
Hangsúlyozták, a járattörlésből fakadó károkat a Wizz Air meg fogja téríteni, valamint jogszabályban meghatározott kártérítési összeg megfizetését is igényelhetik az utasok.
Az Index olvasói szerint ez nem megy annyira flottul, egyikük azt írta nekünk a franciaországi eset után, hogy
semmilyen tájékoztatást nem kaptunk azóta sem egyik járat kapcsán sem a visszatérítésről, kártérítésről, bármilyen igény érvényesítéséről. Sőt, hogy fokozzam a furcsaságokat, a Wizzair hozzáállásáról sokat mond el, hogy a péntek esti járatra volt egy jegye a kollégánknak, aki csütörtökön a Budapest–Párizs járattal érkezett volna, viszont ugye azt törölték. Az ő helyére szerettük volna átkönyvelni a másik kolléga hazaútját, amiért a Wizz Air képes volt 20 ezer forintot felszámolni.
A cég márciussal végződött 2022-es üzleti évét 27,13 millió utasszámmal zárta, szemben az előző évi 10,19 milliós adattal. Az európai diszkont-légitársaság 149 darab Airbus A320, A321, A320neo és A321neo típusú repülőgépből álló flottát üzemeltet, a gépek átlagéletkora öt évre tehető.
(Borítókép: Eric FEFERBERG / AFP)