Jelenleg 20-25 ezer ápoló hiányzik a magyar egészségügyből, de ezt a hiányt még kezelni lehet – nyilatkozta a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán az InfoRádiónak.
Azt mondta: az elmúlt hetekben történt felmondások száma és aránya nem olyan mértékű, mint amire néhány héttel, hónappal korábban számítottak. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy a távozni akarók többsége már korábban elhagyta az egészségügyet, amelyre három rövid időszakban volt lehetőségük az utóbbi időben: a pályaelhagyási intézkedések előtt, a szolgálati jogviszony aláírásakor, valamint a koronavírus elleni oltás felvételének megtagadására hivatkozva.
Balogh Zoltán mindeközben elismerte:
a magyar egészségügyből még így is 20-25 ezer ápoló hiányzik jelenleg.
Ez hatalmas létszám, ők korábban mind az alap-, mind a járó-, mind a fekvőbeteg-szakellátásban szolgálatot teljesítettek. Egy-egy kórház szintjén pedig 10-20 kolléga hiánya is komoly fennakadást okozhat – fejtette ki a szakszervezet vezetője az InfoRádió adásában.
Balogh Zoltán azt is jelezte, hogy a nyugdíjba vonuló dolgozók pótlására semmilyen megoldás nem született az elmúlt két és fél évben. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha a következő időszakban, a kormánnyal meginduló egyeztetéseknél képesek lesznek kialakítani egy 3-5 évre előremutató perspektívát, és meghozni olyan szükségszerű intézkedéseket, amelyekkel vissza lehet csábítani a távozó kollégákat, valamint amelyekkel vonzóbbá tehető a terület, akkor megakadályozhatók lesznek a további távozások, és kezelhető lesz a most észlelhető ápolóhiány.
Abban az esetben viszont, ha ezek az intézkedések, konkrét tervek nem születnek meg,
az az ellehetetlenítését okozhatja az egészségügyi ágazatnak
– hangsúlyozta a szakszervezet vezetője.
Balogh Zoltán végül elmondta: ők azt javasolnák, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt szabályozó törvényt és annak végrehajtási rendeleteit alakítsák át szakdolgozóbaráttá, továbbá hogy a jelen és következő évek humánpolitikája kerüljön meghatározásra szakdolgozói vetületből. Sürgetőnek tartják a bérek kérdését, és azt, hogy legalább három évre legyen prognosztizálva, hogy milyen előmeneteli rendszerrel lehet a munkavállalók kiszámítható jövőképét megteremti. Végül – de nem utolsósorban – a szakdolgozók által végzett feladatoknak, hatásköröknek és kompetenciának a felülvizsgálatát is szorgalmazzák.
(Borítókép: Vasvári Tamás / MTI)