Egy-egy család kilakoltatásának bemutatása a legtöbb emberben sajnálatot ébreszt, a rövid híradásokból azonban a részletek nem mindig derülnek ki. Így történt ez Andrásék esetében is, akiknek ügyét az Utcajogász Egyesület karolta fel. Az éremnek azonban két oldala van – erre utal a városrész polgármesterének nyilatkozata is.
„Megindultak a kilakoltatások: kétgyermekes családot tenne az utcára Terézváros.” – Ezzel a felütéssel jelezte a kilakoltatások ellen küzdő Utcajogász, hogy két napon belül szedheti egy VI. kerületi család a sátorfáját, mivel az önkormányzati bérlakás önkényes lakásfoglalóivá minősítették őket, ráadásul egy olyan jogszabály alapján, amelynek az Alaptörvény-ellenességéről az Alkotmánybíróság hamarosan dönt.
Június 15-én járt le a kormány által elrendelt kilakoltatási moratórium, nem sokkal később pedig már rendőrök kíséretében meg is jelent egy bírósági végrehajtó András (nem ez a valódi neve) családjánál, hogy egy kilakoltatási végzést adjon át a családnak. E szerint két napon belül el kell hagyniuk a lakást, amelyben élnek.
Andrásék nagyon meglepődtek a hatóság feltűnésén, de azon még jobban, hogy a végzés majdnem másfél évvel ezelőtt született, és mindeddig semmit nem tudtak a döntésről – közölte az Utcajogász.
Az ügy hátterében András és az édesanyja közötti konfliktus húzódik meg. András néhány éves megszakítással születése óta él a terézvárosi önkormányzati bérlakásban, ahol egyedül az édesanyja bérlő. Két évvel ezelőtt összevesztek, akkor az édesanyja kérte az önkormányzattól András, a felesége és két kiskorú gyermeke kilakoltatását.
A végrehajtási törvény feltételezett hibái miatt az Utcajogász Egyesület 2022 januárjában az Alkotmánybírósághoz fordult. A törvény szerint ha valaki ellen gyorsított eljárást indítanak, akkor a bíróság anélkül dönt a kilakoltatásról, hogy meghallgatná mindkét fél érveit. Így a lakó akkor szerez tudomást először az ellene indított eljárásról, amikor a végrehajtó megjelenik az ajtajában azzal a felszólítással, hogy két napon belül hagyja el a lakást. Bár fellebbezni lehet, mire a fellebbezést elbírálják, a végrehajtó foganatosítja a kilakoltatást.
A civil jogvédő szervezet úgy látja, az önkormányzat akkor járna el jogszerűen, ha a család kilakoltatása ügyében pert indított volna Andrásék ellen. Az önkormányzat azonban az önkényes lakásfoglalókra vonatkozó, gyorsított eljárás szerint kérte a lakás kiürítését, amit csak akkor lehet alkalmazni, ha a lakó mindenféle hozzájárulás nélkül beköltözik egy üres lakásba. Andráséknál azonban nem ez a helyzet, hiszen András gyermekkora óta él a lakásban. Ráadásul időközben kibékültek az édesanyjával.
Az ügy azonban korántsem olyan fekete-fehér, mint azt az Utcajogász Egyesület bemutatta. Az Index megkeresésére Soproni Tamás, Terézváros polgármestere részletesen ismertette a szóban forgó helyzetet, ám a kialakult családi viszonyok nem nyilvános, kifejezetten szenzitív részleteket is tartalmaznak, ezért csak annyit írhatunk le, hogy a bérlő nehéz helyzetére tekintettel valóban segítségért fordult az önkormányzathoz, Andrásék kilakoltatása pedig valóban megindult, de
az önkormányzat a bérlő kérésére végül az eljárást felfüggesztette.
A polgármester megjegyezte: az ilyen ügyekben a kerület családsegítő szolgálatának kiemelt szerepe van, így Terézváros a kilakoltatás felfüggesztése mellett folyamatosan figyelemmel kíséri a családi viszonyok alakulását, s ha a 2018 óta fennálló helyzet további eszkalálódása indokolja, a társintézmények mellett a rendőrséget is értesítik.
A háromgenerációs család egyébként egy 31 négyzetméteres önkormányzati bérleményben lakik. Úgy tudjuk, András valóban jogcím nélküli lakó, de bérlői státuszát hosszabb távra maga rendezhetné azzal, ha egyszerűen beadná az önkormányzathoz a lakásigénylését. Egyelőre azonban az édesanyja befogadói nyilatkozata is elég helyzete legalizálásához.
Terézvárosban a közeljövőben öt kilakoltatási eljárás indul. Ezeket minden esetben hónapokon át tartó egyeztetés előzi meg, igyekeznek a helyzetet rendezni, és csak a legvégső esetben nyúlnak ehhez az eszközhöz – hangsúlyozták az önkormányzatnál, hozzátéve: elsősorban akkor lakoltatnak ki bérlőket, ha a közösségi együttélés szabályait jelentős mértékben megszegik, esetleg bűncselekményt követnek el.
(Borítókép: Bődey János / Index)