Illés Zoltán szerint az állam azért nem foglalkozik a környezetvédelmi és vízügyi beruházásokkal, mert a kormányközeli érdekeltségek a kereskedelemben, az építőiparban vannak. Ez a terület viszonylag újnak számít, emögött nem épült ki az a gazdasági érdek, ami miatt erre a területre öntenék a pénzt.
Az agglomerációban jelentkezett „vízmizéria” másutt is rövidesen jelentkezni fog, nemcsak a főváros környékén, hanem vidéken is − mondta el Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára, a CEU Környezettudományi Tanszékének docense, a Fidesz volt országgyűlési képviselője a hvg.hu-nak adott interjújában.
Elmondása szerint mindez az elmúlt évtizedekben elrontott területfejlesztés, nem létező városfejlesztés eredménye. Ahogy fogalmaz,
most mit gondolnak a városlakók? Nem akarnak túlzsúfolt, szemetes, szennyezett levegőjű városban lakni, kiköltöznek vidékre. Zöld környezetben, erdő melletti területen szeretnének élni. Ezt nevezik agglomerációs nyomásnak. A munkahelyek meg maradtak a városban. Ez egy régen elrontott, katasztrofális állapot.
Ahogy fogalmazott, Magyarországon van hagyománya a vízkormányzásnak, mégsem működik a környezetügy részeként, mert ez utóbbi nincs. Elmondása szerint a gazdák sem preferálják az öntözőrendszereket, ugyanis a gazdák inkább beáldoznak egy-egy szűkös esztendőt, mintsem a beruházáshoz szükséges földdarabjukat a beruházás miatt. Ez úgy néz ki, hogy van egy főcsatorna, amely egy nagyobb területet érint, ahol van 30 tulajdonos, de egyik sem hajlandó a mellékcsatorna vagy árkok megépítésére földdarabot adni, ez 5-6-8 métert jelent.
Boldog-boldogtalan földet vásárol, és koncentrálják a birtokot. A magyar kultúrában az van benne, ha van ingatlanod, akkor érsz valamit. Ez nálunk egy stratégia, családi szintre lebontva is
− közölte.
A szakember szerint a probléma alapja az, hogy Magyarországon nem államszervezet van, hanem annak valamilyen egységei. Ezeknek ugyan van ráhatásuk az ügyekre, de ez kevés ahhoz, hogy egy egész országot – rendszerbe foglalva, egybefogva, a vízkormányzást is beleértve – fel lehessen készíteni a megfelelő ellenálló képességre az erősen változó klímával szemben.
Egyelőre nem látom a politikai akaratot. A miniszterelnök meg is fogalmazta, hogy a környezetvédelem, az a nyugati országok huncutsága
− mondta el.
Véleménye szerint jelen pillanatban azért nincs környezetvédelem, még ha nevében itt-ott jelen is van, mert szakmai értelemben szabadrablás folyik. Amikor tűzoltóparancsnokok irányítanak, vagy polgárőr képviseli a vízügyet helyettes államtitkárként, ez a szabadrablás.
Tartozhatna ennyi erővel a külügyhöz vagy az egészségügyhöz. A kérdés az, hogy a szakmát kell képviselni a kormányban, vagy a kormányfő akaratát a szakmáknál. Ez utóbbi gyakorlat van most, ez nem titok, ezt maga a miniszterelnök úr mondja − mondta el a lapnak Illés Zoltán.
(Borítókép: Illés Zoltán 2013-ban. Fotó: Beliczay László / MTI)