A felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke beszélt a 2019 óta zajló felzárkóztatási programról.
„Nincs más feladatunk itt, mint hogy a közösséggel elhitetni, hogy ők képesek bármire, és a nagy közösséggel, a társadalommal elhitetni, hogy érdemes velünk foglalkozni” – mondta Vecsei Miklós az InfoRádiónak.
A „Felzárkózó települések” programmal a legkisebb gyermekek felzárkózását segítő uniós program indult hatvanhét hátrányos helyzetű településen. Tizennyolc civil szervezet dolgozik együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) vezetésével, hogy nyomon kövessék a gyermekek életét, főként a fejlődésük korai időszakában.
Vecsei Miklós az InfoRádiónak elmondta, hogy kérésére kikerült a 2019-ben indult programból a roma kifejezés, mert sok a vegyes település a legszegényebb között. Szerinte válságok idején a munkaerőpiac legperemén jelennek meg az összeomlások.
A koronavírus alatt is zajlott a munka oly módon, hogy a bezárt közösségi pontok pótlására utcai szociális munkát folytattak. A négy éve zajló program már 118 településre eljutott, és a következő három évben elérhetik a 300-at.
A Máltai Szeretetszolgálat mellett a Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet és a Katolikus Karitász vesz részt a programban. A 118-ból 100 települést ez az öt szervezet visz.
A társadalomba beilleszkedni önállóan képtelen emberek számára próbálnak olyan sajátos rendszereket felépíteni, amelyek visszaemelik őket abba, amit magyar közösségnek vagy magyar közigazgatásnak hívunk.
Több okból is kicsúszhat egy közösség az általános szabályok hatóereje alól. Vecsei Miklós elmondása szerint a programba bevont emberek körében sokféle hozzáállás tapasztalható.
Vannak, akik nagyon örülnek nekünk, van, aki nem örül, de együttműködik, mert azt szokta meg, hogy a lehetőségekkel együtt kell működni, van, aki semleges, és van, aki kimondottan ellenséges, mert valamiféle ellenőrt lát bennünk, vagy azt gondolja, ne szóljunk már mi bele, hogy az ő falujában mi van. Ezek általában a legnehezebb települések, ahol nagyon képzetlen emberek vezetik a települést, sokféle visszaélés van, nagyon gyorsan láthatóvá válik, nekünk is nagyon nehéz ebben a helyzetben mozogni, hiszen normálisan az ember egyből rendőrségre szaladna, de nem lehet egyből mindent borítani
– mondta Vecsei Miklós. Azért alkalmaznak diagnózisalapú felzárkózási stratégiát, mert előre meg tudják állapítani, ha vissza kell lépni, és szervezett formában dolgozni.
Elmesélte azt is, hogy sokszor a település vezetője gátolja a programot, és lehetetlen vele együttműködni.
Világos volt, hogy egy ember lopja az áramot a faluban, aztán kiderült, hogy ő a falu polgármestere. Én meg is hívtam a belügyminisztériumi irodámba, és nagyon izgalmas beszélgetés volt
– mondta el tapasztalatait a miniszterelnöki biztos. Az áramtolvaj polgármester maga mondta Vecsei Miklósnak, hogy mindenki más olyan „béna, hogy rosszul lop, ezért segít nekik”. Amiatt, hogy pénzt kért érte, börtönbe is került.
(Borítókép: Vecsei Miklós. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)