A pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a pedagógusképzésekre, de az már most borítékolható, hogy a magyar felsőoktatás ezen szegmensében szomorú képet mutat majd a valóság ősztől. Az alacsony jelentkezői létszám miatt sok szakpárt el sem tudnak indítani a felsőoktatási intézmények – hívta fel a figyelmet az Eduline.
A ponthatárok kihirdetése után az Index is megírta, hogy az idén 12 ezer jelentkezőből csak 6449-et vettek fel a pedagógusképzésekre, ami rendkívül rossz eredménynek számít – miközben a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusokból különösen nagy hiány van Magyarországon.
Egy pár hónapja készült felmérés szerint az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában pedig nincs elég szakmai tanár.
Több, tanárképzést is kínáló vidéki és fővárosi egyetemen vannak olyan szakpárok, ahol a ponthatárok mellett csak annyi szerepel, hogy „n.i.”, vagyis nem indul. A 10 féléves biológia- és fizikatanár szakot hat egyetem is meghirdette, de közülük csak egy tudja elindítani a szakpárt, olvasható az Eduline cikkében.
Előfordulhat, hogy egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul el a képzés. Ennek oka lehet a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, minimális létszámnál kevesebb jelentkező
– olvasható a felvi.hu 2022-es tájékoztatójában.
A 2022-es statisztikák alapján több vidék és fővárosi intézményekben is akadnak olyan szakpárok, ahová idén senki nem adta be a jelentkezését.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke egyenesen katasztrofálisnak nevezte a felvételi eredményeket a pedagógusképzésben.
Annyi hallgatóval, amennyit most felvettek, még akkor sem lehetne pótolni a nyugdíjba vonulókat és a pályaelhagyókat, ha mindannyian diplomát szereznének. Ám ez nincs így, többen lemorzsolódnak a képzés során, s vannak, akik nem tanárnak mennek a diplomájukkal, de akik mégis, azok közül is többen két-három éven belül pályát módosítanak
– tette hozzá Gosztonyi Gábor, aki szerint legalább 45 százalékos béremelésre lenne szükség ebben a szektorban.