A tárcavezető azt mondta, hogy az Európai Unió területének csaknem felét fenyegeti aszály, miközben Magyarországon is „történelmi aszályhelyzettel” kell szembenézni, és a kukorica-, valamint a napraforgótermés súlyos veszélyben van.

Hozzátette: az utóbbi években kiépült ugyan egy mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, az úgynevezett kárenyhítési alap – amelybe összegyűlt 12,5 milliárd forint –, de a tárca arra számít, 

„Össztársadalmi érdek, hogy minél hatékonyabban és gyorsabban megtörténjen a károk rendezése” – szögezte le a miniszter, utalva arra, hogy több lépést is tesznek és tenni fognak ennek érdekében, valamint egy új operatív törzset is létrehoztak az aszály kezelésére.

Nagy István mindeközben azt is kiemelte, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a víz megtartására, és ezzel összefüggésben azonnali döntésekre van szükség. Az utóbbi években már tettek néhány lépést, de „hátradőlni” még nem lehet.

Országszerte átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani. Ma, a megváltozott éghajlati körülmények között új szemléletre van szükség, a vízkészlet-gazdálkodásra kell helyeznünk a hangsúlyt

– mondta a miniszter a Magyar Nemzetnek.

Ezután kifejtette, „a legfontosabb, hogy amikor van víz, akkor azt tároljuk be. Az ideiglenes záportározókat állandóvá kell alakítani, és bő víz idején minden tározó kapacitását a maximumig fel kell tölteni”. Hozzátette azt is, hogy a talajvízszintet is emelni kell, és újra kell telepíteni a mezővédő erdősávokat azért, hogy lehetővé tegyék a csapadékképződést. 

„Szerencsére ebben az európai uniós szabályok is támogatnak bennünket. De a termelők oldaláról is szemléletváltásra van szükség” – mondta Nagy István az intézkedésekre utalva, majd hangsúlyozta: „sok kicsi puzzle-darabból”, vagyis sok apró változtatással kell felépíteni az új stratégiát.

(Borítókép: a Hármas-Körös a békésszentandrási duzzasztó alsó felszíni állomásnál 2022. július 26-án. Fotó: Rosta Tibor / MTI)