Tavaly márciustól októberig gyűjtötte a Manninger Jenő Baleseti Központ (országos baleseti intézet) szakmai munkacsoportja, hogy hány páciens érkezett a sürgősségi ügyeletükre kerékpár-, roller-, illetve elektromosroller-baleset következtében.

Az adatok szerint ezekkel a közlekedési eszközökkel 553-an szenvedtek balesetet. A legtöbb sérült (1115) kerékpározott, 296-an e-rollereztek és 142-en mechanikus rollert hajtottak. Azaz minden ötödik sérült e-rolleres volt − közölte Bodzay Tamás orvosigazgató a Népszavával. 

A kerékpáros sérülteknek csak a 4 százaléka, a rolleresek 6 százaléka, addig az elektromos rolleresek 27 százaléka, azaz több mint negyede volt ittas. Az is érdekes – tette hozzá a szakember –, hogy az e-rolleresek több mint fele az éjszakai órákban szenvedett balesetet. Vagyis valószínűleg bulieszközként is használják az emberek az e-rollert. Ez a jármű akár 25-30 kilométeres sebességgel is haladhat, miközben a vezetőjének gyakorlatilag semmiféle fizikai védelme nincs.

A Technológiai és Ipari Minisztériumtól a lap kérdésére azt közölte, hogy „a közúti közlekedésben irányadó bécsi egyezmény sem ad egyértelmű iránymutatást, a kérdéses eszközökre típusuktól függően a kerékpárok vagy a segédmotoros kerékpárok közlekedési szabályai alkalmazhatók”.

A KRESZ vonatkozó módosításáról már tavaly született egy tervezet, ám hogy hol tart annak elfogadása, azt a minisztérium nem árulta el.  Annyit azonban közöltek, hogy „az említett eszközök közlekedésére vonatkozó előírásokat elkülönítve határozná meg“, vagyis önálló jármű-kategóriában gondolkodnak.