A nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről szóló rendelet hatályba lépése után kiadhatóvá válnak a korábban nyelvvizsga hiányában beragadt diplomák is – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem feltétlenül ellenzi ezt, írja a Magyar Hang.
Csák János kulturális és innovációs miniszter tájékoztatása szerint az intézmények maguk határozhatják meg, hogy megkövetelik-e a diploma kiadásához a nyelvvizsgát. Az, hogy a középfokú nyelvvizsga a diplomaszerzés feltétele, régóta kritizált eleme a magyar felsőoktatási rendszernek, mert számos tanulónak a szükséges nyelvtudást sem sikerül elsajátítania. A koronavírus-járvány miatt bevezetett nyelvvizsga-amnesztia legalább 130 ezer egykori hallgatónak biztosított lehetőséget arra, hogy átvegyék beragadt diplomájukat, emlékeztet a lap.
A HÖOK szóvivője szerint a közoktatás B1-es szintig képes felkészíteni a hallgatókat idegen nyelvből, miközben a középfokú nyelvvizsga B2-es szintet jelent. Budai Marcell elmondta: ezért lobbiztak határozottan az ellen a 2020-as kormányzati terv ellen, hogy a nyelvvizsgát felsőoktatási felvételi követelményként írják elő.
A pontos részletszabályok nem ismertek, de a miniszter szavaiból az olvasható ki, hogy a diplomaszerzést sem kötnék feltétlenül nyelvvizsgához.
Nem ellenezzük kifejezetten ezt a változtatást, ugyanis a kutatásokból egyértelmű, hogy a nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással. Fontos, hogy a fiatalok beszéljenek idegen nyelveket, de ezt a nyelvvizsga-kötelezettség láthatóan nem oldotta meg
– jelentette ki Budai Marcell, aki hozzátette: két évtizede Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol elvárják a diplomához a nyelvvizsgát, nyelvi kompetenciák tekintetében mégis az utolsók közt kullogunk.
A szóvivő azt is elárulta, a HÖOK továbbra sem lát biztosítékot arra, hogy a magyar fiatalok a jelenleginél hatékonyabban fognak nyelveket tanulni.
El kell jutni addig, hogy azért legyen felesleges erről beszélni, mert természetes, hogy aki diplomát szerez, utána tud társalgási szinten legalább angolul. A közoktatás feladata, hogy megalapozza ezt a készséget
– nyilatkozta Budai Marcell a Magyar Hangnak.
Nem reális elvárás az egyetemektől, hogy a hallgatókat nulláról megtanítsák idegen nyelvre – fűzte hozzá. Szerinte a miniszter sem erre gondolt, amikor arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel.
(Borítókép: Egy diák vizsgázik angol nyelvből a szóbeli érettségin egy Budapesti Gimnáziumban 2017. június 18-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)