Az ellenzéket megosztja a kérdés, hogy szükség lenne-e a Magyarország uniós tagságát megerősítő népszavazásra. A korábbi közvélemény-kutatási adatok szerint egyértelmű eredmény születne.
Ujhelyi István nyílt levélben jelezte, hogy népszavazást kezdeményez Magyarország európai uniós tagságának megerősítéséről. A szocialista EP-képviselő végül visszalépett – ennek indokairól itt olvashat –, viszont a Jobbik hétfőn benyújtotta a Nemzeti Választási Bizottsághoz azt a kérdést, amit referendumra bocsátanának:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, amely Magyarországnak az Európai Unióból való kilépését eredményezheti?
Az ellenzéki pártok között nincs nagy támogatottsága az elképzelésnek, mint a lapunknak adott válaszokból kiderült, a Demokratikus Koalíció, az LMP és a Mi Hazánk Mozgalom sem tartja jó ötletnek a kezdeményezést, valamint korábban hasonló véleményének adott hangot a Momentum is.
A népszavazási kezdeményezés bejelentése után megnéztünk három közvélemény-kutatást, amely Magyarország európai uniós tagságának támogatottságát is vizsgálta.
A Medián május végén végzett ezerfős, országos reprezentatív felméréséből az intézet összefoglalója alapján az derült ki, hogy a magyar lakosságnak továbbra is az elsöprő többsége az ország EU-tagsága mellett van, és ez pártállástól majdnem függetlenül igaz, egyedül a Mi Hazánk Mozgalom szavazói körében kisebb a támogatás, de itt is meghaladja a kétharmadot.
A kutatás alapján „a kormányoldal és az ellenzék között lényegében csak annyi a különbség, hogy a fideszesek körében kevesebben vannak olyanok, akik »teljes mértékben«, és többen, akik csak »inkább« támogatják Magyarország tagságát az Unióban”.
„Ha mint Nagy-Britanniában, nálunk is népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország kilépjen-e az Európai Unióból, Ön mire szavazna?” – tette fel a kérdést a Medián ugyanebben a felmérésben. A válaszadók 79 százaléka a maradásra, 16 százaléka a kilépésre voksolna, 5 százalék nem tudja, vagy nem szavazna.
A Medián megjegyezte azt is, hogy az Európa-pártiság leginkább az iskolai végzettséggel függ össze: a diplomások 82 százaléka minden körülmények között a maradásra szavazna. Az érettségizettek körében 64, a szakmunkásképzőt végzetteknél 57, a nyolc általánossal rendelkezőknél 43 százalék ez az arány.
Az Eurobarometer 2022 februárjában közzétett felmérése azt mutatta, hogy a magyarok 62 százaléka szerint alapvetően jó dolog hazánk uniós tagsága, 33 százalék semleges álláspontra helyezkedett a kérdésben, ötszázaléknyi válaszadó tartja negatívnak a tagságunkat.
Egy másik kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy 79 százaléknyian úgy látják, Magyarországnak előnyére vált az uniós tagság, 19 százalék szerint viszont nem lett jobb a helyzet.
A kutatásban a válaszadók az előnyök között az első helyre az új munkalehetőségeket sorolták, a második helyet kapta, hogy az Európai Unió hozzájárul az ország gazdasági növekedéséhez, a harmadikat pedig az, hogy az EU segíti a béke fenntartását és a biztonság megerősítését. A hátrányok közé sorolták, hogy azokkal a problémákkal, amelyek fontosak az embereknek, a legjobban nemzeti szinten foglalkoznak, valamint az embereknek és a kormányoknak is kevés befolyásuk van az uniós döntésekre.
A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung idén májusban közzétett kutatásából – amelyet 2021. nyári adatfelvételre alapoztak – is az derült ki, hogy a magyaroknak továbbra is főként pozitív véleményük van az Európai Unióról. A felmérésben vizsgálták azt is, hogy milyen motivációk húzódnak meg Magyarország uniós tagságának támogatása és ellenzése mögött.
„Ha meg kellene neveznie egy okot, hogy Ön miért szavazna a bennmaradásra, mi lenne az?” – tették fel a kérdést. A legtöbbször megnevezett okok közül három:
„Ha meg kell neveznie egy okot, hogy Ön miért szavazna a kilépésre, mi lenne az?” – így szólt a másik kérdés. Az első három helyen zárt indokok:
Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke csütörtökön már az Európai Unió utáni életre való készülést sürgette. A képviselő szerint módosítani kellene az Alaptörvényt annak érdekében, hogy lehessen referendumot tartani az ország uniós tagságáról, majd az elmúlt 18 év mérlegének megvonása után ügydöntő népszavazásra lenne szükség a kérdésben.
Orbán Viktor májusi kormányfői nyitóbeszédében a parlamentben az Európai Unióról is beszélt. A miniszterelnök többek között kifejtette, hogy az álmainkat keressük az Európai Unióban, és a következő évtizedben is a közösségen belül látják Magyarországot, amint elszántan harcol jogaiért, valamint szövetségeseket keres az EU megújításához. A közelmúltban egy országgyűlési határozati javaslatban részletezték uniós reformjavaslataikat, erről itt írtunk bővebben.
(Borítókép: Az Európai Unió és tagállamai zászlói az Európai Parlament épülete előtt. Fotó: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)