Mint ismert, a kormány júliusban energia-veszélyhelyzetet hirdetett, majd augusztus elején megalkotta azt a kormányrendeletet, amelynek értelmében a fakitermelés gyakorlatilag összes korlátozását eltörölte. A természetvédők szerint ezzel átlépték a vörös vonalat, egy küszöbönálló ökológiai katasztrófa felé irányították az országot. Megkérdeztük az Agrárminisztériumot, valamint erdészeti társaságokat is megkerestünk a fakitermelés jövőjével kapcsolatban. Körkép.
Mint arról korábban az Index is beszámolt, a kormány módosította a tűzifa-kitermelés szabályait, így a rendelet értelmében a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozó korlátozást nem kell tovább alkalmazni, és könnyebben lehet majd tarvágást végezni, illetve a fiatalabb fákat is ki lehet vágni. A témában Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő is megszólalt, valamint Nagy István agrárminiszter, mi pedig természetvédőket kérdeztünk.
Ezúttal megkerestük az Agrárminisztériumot, hogy miért volt szükség a rendelet megalkotására, és kerülhetnek-e veszélybe természetvédelmi területek, hiszen a jelenlegi rendelkezés lehetőséget ad az ott történő fakitermelésre, úgy, hogy nem ír elő egyértelmű újratelepítési kötelezettséget őshonos fafajokkal az erdőgazdaságoknak.
A szerkesztőségünkbe eljuttatott válaszban a szaktárca azt írta, a kormány fakitermelés szabályozására vonatkozó rendelete nem veszélyezteti a magyar erdőket, a faanyag minél gyorsabb piacra jutását segítő intézkedéseket tartalmazó rendelkezések kizárólag veszélyhelyzet esetére készültek, és nem lépik túl a fenntarthatósági kereteket.
Az erdőgazdálkodók hatósági ellenőrzés mellett kizárólag abban az esetben és csak átmenetileg alkalmazzák a vészhelyzeti szabályokat, amennyiben az energiaellátási krízis miatt a lakossági és közületi tűzifaigény indokolja, hogy a fenntarthatósági kereteken belül az előre tervezettnél nagyobb mennyiségű fát tudjanak biztosítani. Amennyiben ilyen veszélyhelyzet nem következik be, a hazai erdőgazdálkodás – benne a fakitermelés – az eredeti 2022-es tervek szerint zajlik.
A minisztérium megfogalmazása szerint Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyag, a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodás folyik. Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítanak, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. Az erdőgazdálkodás tervszerű tevékenység, ezért a mennyiségek átcsoportosíthatók, így több százezer köbméternyi faanyagot tehetnek szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt mint Magyarország zöldtőkéjét semmiképpen sem veszélyeztetik.
Az új, veszélyhelyzeti kormányrendelet nem utasításokat, hanem lehetőségeket tartalmaz, amelyek alkalmazását továbbra is független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is, így az erdők természeti értékei nem sérülhetnek. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet, mert a meglévő jogi kereteket a rendelet alapként kezeli.
A magyar erdőgazdálkodás száz év alatt 11 százalékról 22 százalékra növelte hazánk erdővel borított területének arányát.
Ez a változó történelmi korszakokat átívelő eredmény nem valósulhatott volna meg a magyar erdészek erdők és természeti értékek iránti elkötelezettsége, felelősségvállalása és szakmai felkészültsége nélkül. Ezekre az értékekre és eredményekre a jelenlegi helyzetben is támaszkodhat a magyar társadalom és minden, az erdők és fák sorsáért aggódó ember: hosszú távon érdeke az Agrárminisztériumnak és a kormánynak megőrizni az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát, hiszen az erdő szolgáltatásaira nemcsak jövőre, hanem ötven-száz-kétszáz év múlva is számítanak. Nemcsak a faanyagra, hanem a klímavédelmi, vízvédelmi, természetvédelmi és egészségvédelmi szolgáltatásokra is.
A válaszban kifejtették, a vészhelyzeti rendelkezések kiemelt célja az akácfaanyag hasznosításának elősegítése, mivel az akác tűzifa szükség esetén nyers állapotban is jól használható. Emellett szükség van a többi fafajra is, hiszen a fakitermelés ciklikus tevékenység, így szükséges a készletek hosszú távú feltöltése.
Azért csökkenhet a fakitermelési tilalmi időszak, hogy az aszály miatti kemény talajon meg lehessen kezdeni a faanyag szállítását. Ez egy-két hét nyereséget jelent augusztusban, továbbá lehetőséget nyújt arra is, hogy az enyhe telek miatt puha, nem terhelhető talajt az eredetileg előirányzott időszakban jobban kíméljék.
Az akáchoz történő hozzáférés megkönnyítésére a kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a vészhelyzet idején a védett területeken elhalasszák azt a kötelezettséget, miszerint a kivágott akácosok helyére mesterséges őshonos erdőt kell telepíteni.
Ez azt jelenti, hogy a letermelt akácosok természetes módon megújíthatók, ezeken a területeken átmenetileg újra akácerdők növekednek. Ugyancsak az ültetvényszerű akácosok kitermelését segíti, hogy csökkenthető a vágásérettségi kor, vagyis például negyven helyett harminc év után már termelhető az akác.
Lehetővé válik, hogy több arra alkalmas állomány sarjról is felújítható legyen (például a cser). Mindez azonban kizárólag hatósági engedélyt követően, minden egyes helyszínen külön mérlegelés alapján történhet, de adott esetben rendkívül hasznos lehet, mert a fakitermelés után gyorsabban erdősül újra a terület.
Végezetül a minisztérium megjegyzi: ezek az intézkedések olyan lehetőségeket tartalmaznak, amelyeket vészhelyzet esetén hatósági kontroll mellett, a hazai erdőgazdálkodás szakmai elvei és fenntarthatósági gyakorlata alapján alkalmazhatnak az erdőgazdálkodók.
Megkérdeztük az erdészeti társaságokat, milyen mértékben emelkedett az elmúlt időszakban a lakossági kereslet, és élni fognak-e a kormányrendeletben megfogalmazott enyhítésekkel.
Jelentős tűzifakeresletet érzékelnek Északkelet-Magyarországon – mondta el érdeklődésünkre Juhász Lajos, a Nyírerdő Zrt. műszakivezérigazgató-helyettese. Az elmúlt hetekben az erdészeteknél a tűzifa iránt érdeklődők száma megsokszorozódott. A Nyírerdő Zrt. a lakosságnak értékesítette tűzifájának döntő részét, ebbe beleszámítva a szociális tűzifaprogramot is.
Abban bízunk, hogy az őszi fakitermelések megindulásával a kereslet kielégíthető lesz – mondta Juhász Lajos.
Megítélésük szerint a lakossági igények kielégítését szolgálja az a kormánydöntés is, hogy a tűzifa exportját megtiltotta. A Nyírerdő Zrt. folyamatosan szállít, éves szinten kilencvenezer köbméter tűzifát termel, amiből még mintegy ötvenezer köbméter kerül év végéig a piacra. A társaság tevékenysége során kiemelten fontos – mint bármely más felelős erdőgazdálkodó esetében – az erdőállományok fenntarthatósági kritériumának betartása. Ennek eredményeként a famennyiség a következő években, hosszú távon is rendelkezésre áll.
Az erdőgazdaságoknál – így a Nyírerdőnél is – vékony tűzifa gyűjtése lehetséges a lakosság számára. Ez évente tízezer köbméter tűzifát jelent, amelynek piaci értéke lényegesen alacsonyabb, mint a vastag tűzifa jelenlegi piaci ára. Itt szabad árualap van még a társaságnál.
A cég természetvédelmi területein eddig is zajlottak fakitermelési munkák a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A védett területekről kikerülő tűzifát eddig is, ezután is a lakosság felé értékesítik, illetve részét képezi a szociális tűzifaprogramnak. A zrt. kezelésében 11 215 hektár természetvédelmi oltalom alá eső terület van.
A Pilisi Parkerdő 65 ezer hektáron gazdálkodik a fővárosban és tágabb térségében, működési területükön jelenleg 11 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, mely minden évben 267 ezer köbméterrel növekszik – derült ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott válaszból.
Hozzátették: miután az erdőgazdálkodás – és azon belül a faanyagtermelés – ciklikus tevékenység, ezért a hátralévő időszakban hajtják végre a fakitermelési feladatokat, a készletek folyamatos utánpótlása mellett így rövidebb időn belül ki fogják tudni szolgálni a lakossági megrendeléseket. Áraikról és a lakosság által gyűjtött tűzifa lehetőségeiről a honlapjukon lehet tájékozódni.
A vészhelyzeti rendelkezések kiemelt célja az akácfaanyag hasznosításának elősegítése, mivel az akác tűzifa szükség esetén nyers állapotban is jól használható. A Parkerdő ennek tükrében még vizsgálja a területén található idegenhonos akácerdők hasznosításának lehetőségét.
A fakitermeléssel érintett területek újraerdősítéséről a társaság a természetvédelmi szervezetekkel egyeztetett módon gondoskodik.
A Zalaerdő Zrt.-nél elárulták: a körzeti erdőtervekben rögzítettek szerint több mint 56 ezer hektáron folytat fenntartható, tartamos erdőgazdálkodást. A fakitermelések utáni erdőfelújítást a jogszabályi előírások betartásával határidőre maradéktalanul elvégzik. Ezen túl részt vesznek az országfásítási mintaprogramban is, ennek eredményeként az elmúlt három évben több mint 32 hektár új erdőt telepítettek.
A Bakonyerdő Zrt. egy kicsit nagyobb területen, összesen 62 ezer hektáron foglalkozik erdőgazdálkodással a Bakony és a Balaton-felvidék térségében. Működési területükön jelenleg 15 millió köbméterre tehető az erdők élőfakészlete, amely minden évben 340 ezer köbméterrel növekszik. Mivel az erdőgazdálkodás – azon belül a faanyagtermelés – ciklikus tevékenység, ezért a hátralévő időszakban hajtják végre a fakitermelési feladatokat, a készletek folyamatos utánpótlása mellett így rövidebb időn belül ki tudják szolgálni a lakossági megrendeléseket. Aktuális tűzifaáraik és a lakosság által gyűjtött tűzifa lehetőségei a honlapjukon megtekinthetők.
(Borítókép: Munkagép rakodja a tűzifát a Pilisi Parkerdő Zrt. valkói erdészetének területén 2021. október 20-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)