„Kétségbeejtő pusztítást okoz idén a történelmi mértékű aszály. A gazdák országszerte soha nem tapasztalt károkról számolnak be, és félő, hogy sokan csődközelbe sodródnak. Egyes források máris több száz milliárd forintra teszik a károkat” – írja Facebook-oldalán Cseh Katalin.

Momentumos politikustársaim, Lőcsei Lajos és Kiss László javaslatcsomagot készítettek a vészhelyzet kezelésére. Ebben rámutattak arra, hogy a kormány 12,5 milliárd forintos kárenyhítő alapja fájóan kevés, és az alap kibővítését javasolják. Én pedig levélben fordulok Elisa Ferreira uniós biztoshoz, hogy felmérjem az uniós segítség lehetőségeit

– fogalmazott az EP-képviselő.

Cseh Katalin szerint az Európai Unió Szolidaritási Alapja pluszforrásokat jelenthet a bajban, ez természeti katasztrófák kárainak enyhítésére használható, és „részben fedezhetné a kárenyhítő alap Momentum által javasolt bővítését”.

A politikus kifejtette, hogy „jelentős katasztrófának számít, és magasabb segélyösszeget jelent, ha a kár eléri a bruttó nemzeti jövedelem 0,6 százalékát (hazánk esetében nagyjából 280 milliárd forintot). Ez a hírek szerint egyáltalán nem irreális. De akkor is elérhető segítség, ha a kár eléri egy-egy mezőgazdasági régió GDP-jének 1,5 százalékát.”

Ferreira biztostól azt szeretném megtudni, milyen tervvel készül az Európai Bizottság az Európa-szerte katasztrofális aszályhelyzet kárainak enyhítésére, jelezték-e már tagállamok, hogy szükségük van segítségre, és milyen alapokból állnak rendelkezésre források a bajba jutott gazdák segítésére, esetleg lehetséges lesz-e ezek kibővítése a drámai helyzetre való tekintettel.

Az EP-képviselő leszögezte, hogy „az EU segítségéhez viszont egy együttműködő magyar kormányra van szükség. Világossá kell tenni, mekkorák a várható aszálykárok, és mielőbb segítséget kérni. A célzott forrásokon túl ugyanígy segítené a válságkezelést, ha megszületnének végre a Bizottság által követelt reformok, csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez, és hazahoznánk a máig blokkolt uniós forrásokat.”