A szervezet közleménye szerint az idei nyári halpusztulás első heti hullámában túlnyomó részben karika- és dévérkeszegek pusztultak el, de süllőket, balinokat és néhány csukát is találtak, az összegyűjtött és ártalmatlanításra elszállított mennyiség 230 kilogramm volt.

Augusztus második hetében kezdődött a halpusztulás második hulláma, ami a tó területén szórványosan jelentkezik kisebb napi mennyiségekben. A pusztulás szinte kizárólag a harcsa fajt érinti, és a faj teljes korosztályát sújtja, a legnagyobb arányban az öt–húsz kilogramm közötti egyedeket.

A halegészségügyi vizsgálatok még folynak, de nagy valószínűséggel az elhullások zömét egy fajspecifikus, emberre nem veszélyes harcsavírus aktiválódása okozhatja – tudatta a MOHOSZ. A szövetség jelezte: megelőző védekezésként a tó keleti medencéjében a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Dinnyési kikötő öbleiben pedig a MOHOSZ kirendeltsége már hosszabb ideje folyamatosan üzemelteti a hajnali órákban levegőztető berendezéseit a kárenyhítés érdekében.

A MOHOSZ közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a tó tartósan alacsony vízállása, valamint az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg miatt szükség van hosszú távon fenntartható mesterséges vízpótlási beavatkozás kidolgozására és kivitelezésére, valamint átgondolt nádművelés beindítására. A szövetség a vízpótlásra vonatkozó szakmai javaslatát már tavaly megtette – jelezték.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője szerint katasztrofális a helyzet a halastavaknál, ugyanis a régóta tartó aszály miatt sekély tavak vize gyorsabban is melegszik, ez pedig a halak pusztulását okozza. Az ágazatnak sürgős állami segítségre van szüksége – részletezte Lévai Ferenc. A Velencei-tó vize július végén elérte a valaha mért legalacsonyabb szintet, de azóta újra sikerült megdöntenie a negatív rekordot. Július elején megkezdődött az oxigéndúsítás is a Velencei-tónál annak érdekében, hogy ne pusztuljanak el a halak.